Mióta Morgana kisasszony nevét számra vettem, azóta
nyugovása nincsen, napi szinten nyaggat a drága, követeket küld, hogy
Véle foglalkozzam, a dagadt ruhát meg hagyjam másra. De nem addig az, mert
előtte még egy fontos feladatom lészen, ami nem tűrhet halasztást, tudni illik
megosztani, széthasítani! az emberiséget ketté felé. Ám de hogy
kissé őt is lenyugtassam, áldozzunk neki, kap magáról néhány pikcsét, azt
szeretni fogja, mi pedig jól meginspirálódunk tőle.Talán még
kardját is megkaphatjuk a suhintás erejéig.
Képzeld most el, hogy egy mindent betöltő,
hatalmas számítógép alkatrésze vagy, ki
öntudatra ébred, és így rákérdezhet
saját eredetére. Két verzió közül választhatsz;Az egyik szerint, egy
önmagától keletkező és önjáró alkatrész kellő idejű és
öntörvényű zakatolása véletlen hatások szerint, véletlen
módosulásokat eredményezve, újabb és újabb hardver eszközök létesülését
eredményezte, miközben ezek összehangolódása érdekében
szoftvereket generált önnön szerkezetén belül, majd
újabb kellően hosszú idejű és saját törvényű zakatolás
után, újabb véletlenszerű kölcsön hatás
eredményeképpen kiizzadott magából felhasználó jellegű
perifériákat, akik használni kezdték a masinériát különböző
célokra, olyan fejlettségi szinten, amilyen szinten épp képesek voltak
törvényszerűségeit feltérképezni, sőt idővel ezek alapján már
képesek lettek maguk is hardverek és szoftverek megalkotására és
hozzákapcsolására a nagy műhöz.
A másik szerint kezdetben vala egyetlen mindent
betöltő, végtelenül bölcs polihisztor , ki önnön tervei alapján, önön végtelen
energiájából merítve fokról-fokra hozta létre a szerkezetet, majd
mikor látá, hogy mindez jó, saját képére alkotta meg a felhasználó nevezetű perifériákat,
és helyeze azoknak jobbjába egereket, mondván nékik alkalmazzatok, és
programozzatok...
Nem fogom tovább erőltetni és ragozni a párhuzamot,
kicsi vagyok én ahhoz, másrészt befolyásolni sem akartam
a példa jellegével, azt sugallni, hogy
az első verzió nyilván dőreség, mert elvonatkoztatva a
konkrét esettől, semmivel sem valószerűtlenebb egy semmiből
keletkező működő alkatrész, mint eleve, ős öröktől fogva létező
tervezője, amellett, hogy mindkét tábor egyedei azt tartják a másik tábor
egyedeiről, hogy azok a megkötözöttek, ostobák, és
irracionálisak, pótcselekvésekbe menekülők.
A két tábor tagjai olyannyira antagonisztikus
ellentétbe állnak egymással, hogy még a legalapvetőbb dolgokat, a teret és az
időt is másként érzékelik a tervezőpártiak, mint
az önjáró kütyüben hívők.
Szándékosan nem alkalmaztam eddig a hívő, és
vallásos, és idealista megnevezéseket egyik csoportra SEM, mert a maga
módján mint kettő az,
csak a mentalitása, a céljai, életformája,
folytatott praxisa lesz egész más.
A közmegegyezés persze, igen, a második verziósokat
mondja " hívőknek," a világvallásokhoz csatlakozókat képzelhetjük
akár ádáz Apple, Lenovo, vagy HPackard pártiaknak is :), mégis visszautalva
pofás példabeszédünkre, de vélük semmi dolgunk nincsen,
a mi vizsgálódásaink tárgyát a
tervező-orientált, hívő perifériáknak az a különleges részhalmaza képezi,
amit megint csak a köznyelv boszorkányként emleget.
Mióta Morgana kisasszony nevét számra vettem, azóta
nyugovása nincsen, napi szinten nyaggat a drága, követeket küld, hogy
Véle foglalkozzam, a dagadt ruhát meg hagyjam másra. De nem addig az, mert
előtte még egy fontos feladatom lészen, ami nem tűrhet halasztást, tudni illik
megosztani, széthasítani! az emberiséget ketté felé. Ám de hogy
kissé őt is lenyugtassam, áldozzunk neki, kap magáról néhány pikcsét, azt
szeretni fogja, mi pedig jól meginspirálódunk tőle.Talán még
kardját is megkaphatjuk a suhintás erejéig.
Képzeld most el, hogy egy mindent betöltő,
hatalmas számítógép alkatrésze vagy, ki
öntudatra ébred, és így rákérdezhet
saját eredetére. Két verzió közül választhatsz;Az egyik szerint, egy
önmagától keletkező és önjáró alkatrész kellő idejű és
öntörvényű zakatolása véletlen hatások szerint, véletlen
módosulásokat eredményezve, újabb és újabb hardver eszközök létesülését
eredményezte, miközben ezek összehangolódása érdekében
szoftvereket generált önnön szerkezetén belül, majd
újabb kellően hosszú idejű és saját törvényű zakatolás
után, újabb véletlenszerű kölcsön hatás
eredményeképpen kiizzadott magából felhasználó jellegű
perifériákat, akik használni kezdték a masinériát különböző
célokra, olyan fejlettségi szinten, amilyen szinten épp képesek voltak
törvényszerűségeit feltérképezni, sőt idővel ezek alapján már
képesek lettek maguk is hardverek és szoftverek megalkotására és
hozzákapcsolására a nagy műhöz.
A másik szerint kezdetben vala egyetlen mindent
betöltő, végtelenül bölcs polihisztor , ki önnön tervei alapján, önön végtelen
energiájából merítve fokról-fokra hozta létre a szerkezetet, majd
mikor látá, hogy mindez jó, saját képére alkotta meg a felhasználó nevezetű perifériákat,
és helyeze azoknak jobbjába egereket, mondván nékik alkalmazzatok, és
programozzatok...
Nem fogom tovább erőltetni és ragozni a párhuzamot,
kicsi vagyok én ahhoz, másrészt befolyásolni sem akartam
a példa jellegével, azt sugallni, hogy
az első verzió nyilván dőreség, mert elvonatkoztatva a
konkrét esettől, semmivel sem valószerűtlenebb egy semmiből
keletkező működő alkatrész, mint eleve, ős öröktől fogva létező
tervezője, amellett, hogy mindkét tábor egyedei azt tartják a másik tábor
egyedeiről, hogy azok a megkötözöttek, ostobák, és
irracionálisak, pótcselekvésekbe menekülők.
A két tábor tagjai olyannyira antagonisztikus
ellentétbe állnak egymással, hogy még a legalapvetőbb dolgokat, a teret és az
időt is másként érzékelik a tervezőpártiak, mint
az önjáró kütyüben hívők.
Szándékosan nem alkalmaztam eddig a hívő, és
vallásos, és idealista megnevezéseket egyik csoportra SEM, mert a maga
módján mint kettő az,
csak a mentalitása, a céljai, életformája,
folytatott praxisa lesz egész más.
A közmegegyezés persze, igen, a második verziósokat
mondja " hívőknek," a világvallásokhoz csatlakozókat képzelhetjük
akár ádáz Apple, Lenovo, vagy HPackard pártiaknak is :), mégis visszautalva
pofás példabeszédünkre, de vélük semmi dolgunk nincsen,
a mi vizsgálódásaink tárgyát a
tervező-orientált, hívő perifériáknak az a különleges részhalmaza képezi,
amit megint csak a köznyelv boszorkányként emleget.