06 július 2015

Big witchproject 2. fejezet .A banyává válás kórelőzményeiről, avagy kell egy hely.















William Blake; Jeruzsálem 
(Kántás Balázs ford.)

Érintették már szent lábak
Anglia ősi, zöld földjét?
Járt-e már Isten Báránya
E táj smaragd legelőjén?

Ragyogta már be isteni fény

Be e borús, dombos tájat?
Épült már itt Jeruzsálem
Vagy csak zord, sátáni árnyak?

Hozzatok hát aranylángot
Vágyak íját és nyilait
Mindent átvágó tűz-kardot
Az Úr tüzes szekereit!

Harcom nem adom fel sosem
Küzdelem lesz ez átkos lét
Míg nem épül Jeruzsálem
Anglia zöld és szent földjén!



Angliában, Somerset grófságban található
Glastonbury városa.


Glastonbury-ről a kelták- Ynys Witrin néven beszéltek, tündér-hagyományuk üvegszigetének tartották. Szigetnek, mivel a régi időkben itt még inkább mocsaras volt a vidék. Az üvegsziget (GLASS Mountain) Avalon szigete, ahová megtér Arthur, a medve nevű király. 


 Itt, Glastonbury-ben rejtették el az örök életet adó Szent Grált.


Arimatheai Szent József, a gazdag föníciai ónkereskedő, aki a hagyomány szerint saját sírboltjába helyezte a keresztre feszített Jézus holttestét, megkapta az utolsó vacsora serlegét, a Szent Grált, és az isz. 60-as években Angliába hajózott, odavitte a szent kelyhet, majd Glastonbury-ben megépítette a szigetország első keresztény templomát Szűz Mária tiszteletére. 

Tény, hogy a kerekasztal lovagjai Angliában keresték a Grált, hogy a 

Glastonbury Apátság 
igen ősi, s hogy valaha a leghatalmasabb volt egész Angliában,  méreteit csak Westminster múlná felül.

(Arimatheai Szent József szerepéhez a késő középkorban azonban még ennél is rejtélyesebb hiedelmek kezdenek fűződni. A föníciai kereskedőt Jézus nagybátyjának vélik, és több korábbi útját is számon tartják. Egy ilyen korábbi útján Arimatheai Szent József magával vitte Angliába, Glastonbury-be a gyermek Jézust. Erről a legendáról ír  versében William Blake.)


A Glastonbury Tor 

a környék legmagasabb pontja, körötte sík vidék, s a domb tetején Szent Mihály tornya áll. 






Glastonbury Tor
A környéken számos más templomot is neki szenteltek, és valószínű, hogy mindegyik – ugyanúgy,
mint ez a torony - a kereszténység előtti idők tűzoltárjainak helyén épült.
Magasan fent a tornyon XIV. sz.-i, kiterjesztett szárnyú madarat ábrázoló kőfaragvány látható. Tekintsük meg innen, madártávlatból, a Glastonbury Tor tetejéről a tájat: alant, mint egy hatalmas cirkusz menazsériája, megelevenednek az állatöv teremtményei.
 

3. Az állatöv földábrái
A Vízöntő jegyének földábrája pedig, épp a lábunk alatt, a Glastonbury Tor lejtőin helyezkedik el. 

                            
A Vízöntő főnixmadara

Az előttünk elnyúló ábra egészében egy kiterjesztett szárnyú főnixmadárra emlékeztet, amelyik éppen elfordítja a fejét, hogy elérje
a Kehely-kút  (Chalice Well)

életadó vizét; ez a kút jelenti magát a Vízöntő urnáját, amelyet mindig is a Szent Grállal hozták összefüggésbe.









A Kehely-kút (Chalice Well) híres erőt adó vizéről. Úgy is nevezik: Vér-forrás, s
mondják, hogy
a druidák kútja.
Valójában nem más, mint radioaktív vastartalmú forrás, melynek vízhozama körülbelül százezer liter naponta; és a vízben lévő vas aranyvörösre színezi a köveket, ezen kívül egy ritka gombafaj is tenyészik a víz felszínén, amely így alvadt vérrögökre emlékeztet. A legenda szerint Arimatheai Szent József itt rejtette el az utolsó vacsora serlegét. 





 A kút köveiről azt tartják, hogy megegyeznek a Stonehenge-nél használt kövekkel.  (Forrás; Angolműhely.hu)
Eme (szent) helyről pedig azért beszéltem ily hosszasan, mert minden boszorkának szüksége van ilyenre, hová lélekben, és időnként valóságosan is elzarándokol.

Sokan a kozmikus energia szempontjából  tulajdonítanak kiemelt


fontosságot Glastonburynek. A feltételezések szerint az ott álló



sziklacsúcs körül valamilyen energiaspirál található, amely képes 


összegyűjteni a kozmikus energiát, és az energiaáramlás 

koncentrálásával megfelelő védelem érhető el. Természetesen 


Goddess templom is található itt (nanáhogy persze :)), 


Goddess Temple, Glastonbury

Ám mi most térjünk vissza a Chalice wellhez, 



ejtsük le róla a keresztényi mézet, és helyezkedjünk vissza a kelta mondavilágba.
Először is ez a hely az Avalon.
Másodszor IDE hozta féltestvérét, Artúr királyt meggyógyítani Morgana La Fey.
Igen, az a Morgana, akinek jelleme az Excaliburban is negatív lényként kerül kiábrázolásra.
Sőt, a mondakörnek ezt az elemét - Morgana,a GYÓGYÍTÓ-, a filmbe bele sem vették.
Pedig az a kút, vér színű gyógyvizével MORGANA KÚTJA!
(Sőt, a csodakardot adományozó,  azt megforrasztó Tó Hölgye is az Ő alakváltozata.)

Ez a Morgana La Fey annyira alapvető figura számunkra, hogy külön fejezetet érdemel, (majd egy más alkalommal.)
Dolgunk most csak annyi véle, hogy vizsgáljuk meg sztoriját, kivételesen sztereotípiáktól mentesen, a tények mentén.
Morgana, mint védtelen kislány 5 évesen árvaságra jut, sőt súlyos trauma is éri, mikor Uther Pendragon apja képét magára öltve hál az anyjával.
Gonosz varázslat áldozata lesz, a sárkány zsákmánya, és ezt  derék Merlinünk zúdítja fejére. 
Jogos örökségéből kizáratik, 
El kell viselnie, hogy a csapodár, férjét csaló Guinevere bitorolja a királynői címet. 
Ennek ellenére, mikor jogosan harcolni kezd jussáért, ő nem felejtkezik meg testvéréről,  
vérfertőző aktus révén bár, de az egyedül őt illető hatalmat  is próbálja megosztani bátyjával. 
Artúr az, aki megtagadja közös gyermekük. 
Továbbá csoda-e, hogy az őt ért súlyos sérelmekért Merlinen jogos bosszút áll? 
Bizony, hosszú évek szorgos munkája előzi ezt meg, és megaláztatások tömkelege, mit el kell szenvednie...
Nos akkor, ki is a gonosz itt valójában??
Ez a történet a boszorkánnyá válás kvintesszenciája; folyamat, motivációk, minden a helyén.

Wass Albertről mostanában jót vagy semmit, 
Egy regénye kapcsán azonban megérdemli figyelmünket, való igaz.
Igen, a funtineli boszorkányról van szó. 
Ebben  Morgana kelet-európai kistestvérének,  Nucának az elbanyásodási folyamata kísérhető nyomon.

"A funtineli boszorkány már a Bajor erdőkben íródott – Wass Albert menekülése után 1945-46-ban. 1948 aug. 5-én fejezte be, ahogy ő nevezte a „honvágy regényét”.1 A legenda szerint, amikor az amerikai katonák az íróra ráakadtak, éppen a Kolozsvárról magával menekített írógépjével a fák sűrűjében kopácsolt, és a kérdésre, hogy ki ő, és mit csinál, a következőt válaszolta: I’m the Hungarian Shakespeare. Mire a katonák csokoládéval és cigarettával kínálták, majd nevetve továbbmentek2 . Van az abszurditásnak egy olyan szintje, amivel már az átlagember nem tud mit kezdeni. Mert valami ilyesmi az, amikor valaki arra kényszerül, hogy túlélje a halálát: Tudtam, hogy az a világ, az én világom, amiben felnőttem, menthetetlenül összedőlt, elpusztult, befejeződött.” (Forrás; A posztmodern  spiritualitás női arca)




Bloodmoon. sajat illusztracio















f