Rockballads 11. If I Close my Eyes Forever (Fordításaim )

Tegnap egyébként füllentettem.

Dehogyis irigykedem én, csak éppen elmerengtem. 

Tíz évvel ezelőtt rosszul voltam, ha számítógép egy méternyi hatósugarába kerültem, na jó, tizenkettő.

Annak is tíz éve már, illetve még, hogy Elek Tibor elméjéből kipattant a gondolat,  talán díszcsomagolással eladható lehetek költőként. Ha lapzártakor még maradt ki üres felület.

Annak meg csak három éve, hogy nyomoronc betegen sínylődve belevágtam a blogolásba, zéró tapasztalattal, tudással,

és kettő éve, hogy nyelvismeret nélkül az angliai életnek,

és most nini, mit látok? Pontosabban minek meglátására váltam képessé?

Szándékaim, törekvéseim a bloggal kapcsolatban visszaköszönnek toplistás, best of-díjjal jutalmazott némberek máig népszerű oldalairól. (Igazság szerint Paszulycsíra kisasszony  mára bedobta a törölközőt, az idill hosszú távon, úgy tűnik, uncsi, a kiskarcos diszharmónia tartósabban élvezhető.)

Most akár beírhatnám magamnak a piros pontot, és visszaülhetnék padba, de annyira nem rózsaszín mégse.

Mert törekvéseiben, akár stílusával lehet nyugatias, de az aspekt, de nagyon megmarad keletnek, annak a keletnek, ahol viszont ilyesmire nem nagyon van igény, vagy ha még volna is, lépteid kísérő virágesőre ne számíts.

Törekvéseid meg lehet szimpatikusak volnának erre felé, de a világod megmaradna idegennek, akkor is, ha soraid történetesen,  már/még nem újsumér nyelven rónád :)

Na most mindebből mi következik? 

A fene se tudja, majd meglátjuk.

Maagia es praxis, a többit majd Allah megadja, :)

... If I Close my Eyes Forever.

 Ja, ez amúgy  már nem a mondat folytatása volt (remélem,) hanem a ma esti fő fogás.

Szintén remélem, hogy nem főfogás lesz belőle.

Ozzy Osbourne:

If I Close my Eyes Forever

Ha lezárom szemem örökre

-magyar fordítás

Nő:

-Bébi, a félelem nő bennem,

és fel se fogom egészen,

hogy valódi szerelmem,

vagy azt csak képzelem?

Férfi:

-Éden-, itt van a tenyeremben,

s várja, átadjam neked,

de mit  kellene tennem

egy gyerekkori, mély sebbel?

Ha lezárom szemem örökre,

semmi nem változik meg?

Ha lezárom szemem örökre,

ugyanaz marad minden?

Sokszor megvédeni nehéz,

oly nehéz óvni álmaim,

nem minden úgy van, mint látszik,

ha szemtől szembe állsz itt.

-Nő:

Akár egy tőr 

hatolsz a szívembe,

s pengémen ízleled a vért,

s ha veled alszom,

forró, sötét sírod

volna a menedék?

S ha lezárom szemem örökre,

semmi nem változik meg?

Ha lezárom szemem örökre,

ugyanaz marad minden?

- Tartasz- e még velem?

Férfi:

- Nem, több kínt már nem bírok.

Nő:

-Bíznál- e még bennem?

Férfi:

-Sosem lesz már az, mi volt.

Instrumentaaaal…

Nő:

-Tudom, 

túl nagy súlyt raktam rád,

tudom,

volt pár hazugság,

de ha kívánhatnék egyet még,

lett volna szemem, mi tisztán lát,

s ha lezárom szemem örökre,

semmi nem változik meg?

Ha lezárom szemem örökre,

ugyanaz marad minden? (oh yeah)

Férfi:

A szemed zárd,

szemed zárd,

szemedet zárd le, …csak nekem.

(Katalin Nagy)

"Close My Eyes Forever"

Baby

I get so scared inside, and I don't really understand

Is it love that's on my mind, or is it fantasy?

Heaven

Is in the palm of my hand, and it's waiting here for you

What am I supposed to do with a childhood tragedy?

If I close my eyes forever

Will it all remain unchanged?

If I close my eyes forever

Will it all remain the same?

Sometimes

It's hard to hold on

So hard to hold on to my dreams

It isn't always what it seems

When you're face to face with me

You're like a dagger

And stick me in the heart

And taste the blood from my blade

And when we sleep, would you shelter me

In your warm and darkened grave?

If I close my eyes forever

Will it all remain unchanged?

If I close my eyes forever

Will it all remain the same?

Will you ever take me?

No, I just can't take the pain

But would you ever trust me?

No, I'll never feel the same, Oh

I know I've been so hard on you

I know I've told you lies

If I could have just one more wish

I'd wipe the cobwebs from my eyes

If I close my eyes forever

Will it all remain unchanged?

If I close my eyes forever

Will it all remain the same?

Close your eyes

Close your eyes,

Close your eyes -for me

Rockballads 10. Where did You Sleep Last Night? (Fordításaim)

Én leginkább sehol, agykapacitásom ezzel arányos. Sír-almas.

Annyit azért megtettem ma magamért, hogy a tegnapi kereséskor használt kulcsszavakhoz hozzácsaptam egy aktuális évszámot is-

az eredmény  nem dobott fel :(

Azt gondolnám, ha blog, akkor első sorban személyes.

Nem, nem várom én el senkitől,- és ne is vigye el a showt előlem-, hogy szintén varázsdobnak használja az oldalát, hogy tisztában legyen vele,  a világ valójában mágikus, és nem  kauzális természetű, hogy mindent első sorban önmagáért, és önmagának tegyen MEG, az összes többi ráadás,

de nem örülök,  hogy a perszonalitást előtérbe helyező blogok, -amelyekben  alkotóik egy-egy vezérideájukra fűzik fel  favorizált témáikat-, eltűntek erről a második, vadiúj, igaz, szűkösebb listáról.

Mutatom. 

Alábbi válogatásom az "ósdi", 2008-as guardianos listáról való.

Elsőként álljon itt a Dooce

Heather B. Armstrong, miszisz web-designer Web-designer-né, aki személyes,  deőszinte, megmondós mami-naplójában olyan sikeresen figurázta munkáltatóját, hogy az kirugással

díjazta teljesítményét. 

Intellektuel, kritikus, nagypofájú mami ezen úgy berágott, hogy jól jövedelmező  üzletté virágoztatta fel blogba öntött gyermekágyi depresszióját, ami azóta is prosperál.

Csupa irigy vagyok rá.

Aztán itt van Miss english sexworker, azaz the girl with a one-track mind, azaz  Zoe Margolis,de Abby Lee-nek is hívhatnám. Őneki is olyan jól bejött azönfeltárás, hogy prostiból  a "legjobb angol-ír blogtulajdonosnővé"  szókimondta magát.

Őrá is csupa irigy vagyok.

Következő  díszmintanyulamat még jobban komálom, ő a dühös fekete picsa, aki néha

Pamela Merritt-nek 'álcázza magát, mint aktivista és organizátor, és kedves nővér. Lefogadom, hogy neki is volt egy álma :) és még el is tarcsa magát belőle. Kell mondanom?

Esz az irigy.

 A futottak közül még megemlíteném Lédi paszulycsírát, ki az inglis verimacs helszi  kantrilajf- papnője, de ne legyek már ennyire undi, neve is van, ő Melanie Rimmer, s ha csak a csinos profilfotójára pillantok, máris kicsattanok az egészségtől, hátha még a posztjaiba is beleolvasnék...

No, minthogy idő van, és a cicáimnak takarodó, jöjjön a mai betekintés-videó, a kitekintésünk után.

Igazi gyilkolósvajákos,  ódon ballada, a NIrvana előtt is volt ám élet.

Vagy csak akkor :)

"...A betegséget, bajt okozó

démon kősziklákra, tengerekbe, erdőkbe, hideg havasokra, azaz megműveletlen, ember nem lakta

tájakra való elküldése már a legősibb ókori varázsszövegekben is jelen van. A középkori egyházi

felfogás szerint a kietlen, megművelhetetlen táj a Sátán lakóhelye, ahová vissza kell térnie..." 

„Elindula Szent Margit asszon

/hosszú úton, széjjes úton. 

/ Megtalálkozott szátányokval, sárkányokval: 

/ Merre mentek szátányok, sárkányok?

/ Menyünk a fődi nép mezejit elverni!

/ Térjetek meg utatokból,

/ menjeteka havasok ódalába, 

/ hol szenmisét nem áldoznak, 

/ hol kakasok nem kikirilnek,

/ a csitkók nem nyerittnek, 

/ ott igyatok, ott egyetek,

/ ott legyen a tük asztalotok!”

(Moldva, Pusztina)

Where did You Sleep last Night? (In the Pines)

Mondd, múlt éjjel hol háltál?

Babám, babám, ne légy csapodár,

mondd, múlt éjjel hol háltál?

Fenyvesek zord alján,

hol a nap se süt le rád,

a hidegség álló éjt ráz.

Babám-babám, merre mennél?

Indulnék, hol süvít vad szél.

Fenyvesek zord alján,

hol nap se süt le rád,

vacognék éjeken át..

Dolgát jól végzi hites urad,

úgy fertály órára innét,

mozdonykerék becsípte fejét,

de a testét nem lelték soha.

Babám, babám, ne légy csapodár,

mondd, múlt éjjel hol háltál?

Fenyvesek zord alján,

hol nap se süt le rád,

a hidegség álló éjt ráz.

Babám, babám, merre mennél?

Indulnék, hol süvít vad szél. 

Fenyvesek zord alján,

hol nap se süt le rád,

vacognék éjeken át.

Babám, babám, ne légy csapodár,

mondd, múlt éjjel hol háltál?

Fenyvesek zord alján,

hol nap se süt le rád,

a hidegség álló éjt ráz.

(Katalin Nagy)

My girl, my girl, don't lie to me

Tell me where did you sleep last night

Where the sun don't ever shine

I would shiver the whole night through

My girl, my girl, where will you go

I'm going where the cold wind blows

In the pines, in the pines

Where the sun don't ever shine

I would shiver the whole night through

Her husband, was a hard working man

Just about a mile from here

His head was found in a driving wheel

But his body never was found

My girl, my girl, don't lie to me

Tell me where did you sleep last night

In the pines, in the pines

Where the sun don't ever shine

Rockballads 9. Shine on You Crazy Diamond (Fordításaim)

    Ha már ígértem, itt vagyok, de megint csak villámposztra futja, alaposan belegabalyodtam a The Guardian egy tíz évvel ezelőtti posztjába, ami frissnek ugyan a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető, de tanulságosnak annál inkább.

Egy lista a világ ötven, legerőteljesebb, legnépszerűbb  blogáról.

Engem persze leginkább a személyes indíttatású, női cicamacák blogai  mögött álló archetípusok ajzottak fel, mire van leginkább kereslet a húspiacon.

Holnap tüzetesebben is beszámolok felfedezéseimről, most  csak maradjunk a címben foglaltaknál, mert sosem fogom utol érni magam :)

Shine On You Crazy Diamond

Writer(s): Roger Waters, Richard William Wright, David Jon Gilmour 

Remember when you were young, you shone like the sun.

Shine on you crazy diamond.

Now there's a look in your eyes, like black holes in the sky.

Shine on you crazy diamond.

You were caught in the crossfire of childhood and stardom, blown on the steel breeze.

Come on you target for faraway laughter, come on you stranger, you legend, you martyr, and shine!

You reached for the secret too soon, you cried for the moon.

Shine on you crazy diamond.

Threatened by shadows at night, and exposed in the light.

Shine on you crazy diamond.

Well you wore out your welcome with random precision, rode on the steel breeze.

Come on you raver, you seer of visions, come on you painter, you piper, you prisoner, and shine!

Szórjon rád fényt őrült gyémánt

Emlékszel? mint fiatal, 

fénylettél, akár a nap,

szórjon rád fényt őrült gyémánt.

Most szemedbe, ha nézek, 

két sötét kút égen,

szórjon rád fényt őrült gyémánt!

Ifjúság és a hírnév keresztjére tűztek,

metsző szél járt át.

Gyerünk, te célpontja messzi kacajnak,

gyerünk, te újonc, legenda, te mártír, ragyogj ránk!

Titkok túl hamar nyíltak, 

a holdat sirattad,

szórjon rád fényt őrült gyémánt.

Riasztanak árnyak éjben, 

de napra kitéve,

szórjon rád fényt őrült gyémánt!

A fogadtatást tűrted véletlen-precízen, 

sodort metsző szél.

Gyerünk, te RÉVER, látója ködképnek,

gyerünk, te piktor, te dudás, te fegyenc, ragyogjál!

(Katalin Nagy)

Rockballads 6. Come Join the Murder (Fordításaim)

A Sons of Anarchy, az FX amerikai TV csatorna  sorozata 2008 szeptemberében indult, és hét évadon keresztül  jól bírta a gyűrődést.

 A történet középpontjában Jack Teller, a Sons of Anarchy Motorcycle Club Redwood Original motoros banda  alelnöke áll, akit Charlie Hunnam,  angliai származású színész alakít.

(Hun lesz a.)

Magyaroszágon Kemény Motorosok(-hogy erre a címváltoztatásra megint mi szükség volt, fel nem fogom-,) címen futott a sorozat, hogy most is fut-e, és ha igen, hányadik évadnál tartanak, én azt sem tudom.

Aki kíváncsi a részletekre SAMCROpedian kedvére elmerülhet benne.

A hét évadnyi soundtrack szintén egy univerzum,  összes dalának listája levadászható innen.

(Amúgy el sem hiszem, de ezt találtam

Mind a 7 szezon,  az összes részével, szinkronosan, ingyenesen, működőképesen, szinte reklámmentesen.

És ez sem piskóta. )

Ebből is látható, hogy az aratni való tömérdek, és mily kevés a munkás.

Ha az 1954 május 20.-án kiadott Rock Around the Clock-ot tekintjük a popkultúra nyitányának, belegondolni is rettenet, hogy az azóta eltelt hatvanhárom évben hány dal születhetett szerte a világon, annak minden kibontakozó  ága-bogán,

ám úgy tűnik magyaréknál nem hiányzik egyetemes kultúránk ezen szegmense sem.

Minden tiszteletem Gézánké, de azért többről van itt szó valami tánczeneszónál,

s még az is lehet, hogy tényleg kimondja, csak nem belemagyarázni kellene  a subidubit,

hanem szimplán lefordítani.

Én rajta vagyok az ügyön mindenesetre, s ha  hetenként lefordítok egyet, és volna még huszonöt évem, úgy ezerrel el is készülhetnék.

Szent Misszió :)

Come, Join the Murder...

Sötét holló ablakomra röppen,

hallom őt, hogy hív, dalol nekem.

Aranyparázs tekintetével éget,

lát minden vétkem, olvassa lelkem.

S egy napon madaram már beszél,

mint Martin Luther és Periklész;

Kövesd seregem,

feketével szállj,

szabadulást adunk,

törsz embercsapdát.

Seregemet kövesd,

szárnyammal szállj,

érintsd isten karját,

s királyságot ád,

és királyságot ád.

Takarómra hímzi most az árnyát,

a mennyig fölszáll hollómnak röpte.

Fényesíteni szárnyam angyal tér meg,

vesztek, mint Júdás, kegyelmet éjre,

s lesz majd nap is, hogy elámít,

miként Luther, és Periklész amint,

kövesd a hollót,

a feketével szállj,

ajándékszabadság 

zúz embercsapdát.

Seregemet kövesd,

szárnyammal szállj,

érintsd az Úr karját,

s királlyá válsz,

és királlyá válsz.

Csak lézengek én testvéreim közt

eltörött szárnnyal, árulás ára.

Hívnak még, de szívem tőlük zárva,

távol vagyok már, s túlontúl árva.

Mindaz mit hollómtól hallok én,

csak Martin Luther, és Periklész,

jöjj seregemmel,

feketében szállj,

szabaddá válhatsz most,

törj embercsapdát.

Gyere seregemmel,

szárnyalj most fel,

fogd kezét istennek,

s királlyá tesz,

és Ő majd királlyá tesz.

Szóval most átkozom tüzét a hollómnak,

a dühöm ébred, mert lángja éget.

Felnevet, és elhagyja az Édent,

„sosem tanulsz, mindig tudtad”

és többé nem hallom énekét,

mint Lutherét, avagy Periklészét,

kövesd seregem,

a feketével szállj,

ajándékszabadság

zúz embercsapdát.

Jöjj, kövesd seregem, 

szárnyammal szállj,

érintsd isten karját,

s királlyá válsz,

hollóseregemmel 

jöjj, feketén szállj,

szabadságot adunk,

törsz embercsapdát,

kövesd seregemet,

szárnyammal szállj,

fogd meg isten karját,

és királlyá válsz,

és királlyá válsz.

(Katalin Nagy)

"Come Join The Murder"

(White Buffalo with The Forest Rangers)

There's a blackbird perched outside my window

I hear him calling

I hear him sing

He burns me with his eyes of gold to embers

He sees all my sins

He reads my soul

One day that bird he spoke to me

Like Martin Luther

Like Pericles

Come join the murder

Come fly with black

We'll give you freedom

From the human trap

Come join the murder

Soar on my wings

You'll touch the hand of God

And He'll make you king

And He'll make you king

On a blanket made of woven shadows

Flew up to Heaven

On raven's glide

There's angels that turn my wings to wax now

I fell like Judas, from grace tonight

And on that day he lied to me

Like Martin Luther

Like Pericles

Come join the murder

Come fly with black

We'll give you freedom

From the human trap

Come join the murder

Soar on my wings

You'll touch the hand of God

And He'll make you king

And He'll make you king

I walk among the children of my fathers

The broken wings

Betrayal's cost

They call to me but never touch my heart now

I am too far

I am too lost

All I can hear is what he spoke to me

Like Martin Luther

Like Pericles

Come join the murder

Come fly with black

We'll give you freedom

From the human trap

Come join the murder

Soar on my wings

You'll touch the hand of God

And He'll make you king

And He'll make you king

So now I curse that raven's fire

You made me hate

You made me burn

He laughed aloud as he flew from Eden

You always knew

You never learn

The crow no longer sings to me

Like Martin Luther

Or Pericles

Come join the murder

Come fly with black

We'll give you freedom

From the human trap

Come join the murder

Soar on my wings

You'll touch the hand of God

And He'll make you king

Come join the murder

Come fly with black

We'll give you freedom

From the human trap

Come join the murder

Soar on my wings

You'll touch the hand of God

And He'll make you king

And He'll make you king

[x2]

"

Magyarázom a depresszióm anyámnak (egy kis slam poetry, újévi köszöntő helyett...)

...egy jóra való boszorkánynak az úgyis november elsején van. Mint ennek, itt ni.

Gondoltam, megörökítem magamat is 54 éves fennforgásom alkalmából egy no beauty function, no smink, no photoshop piccsel is. Mondjuk, ez azért nem egész igaz, a nyakamat kissé elmaszatoltam, mert az előretolt kezem miatt  beráncolódott, mint egy helyőrség.  Illetve az a kezem volt. A helyőrség.

A lefordított vers viszont a  2014-es vancouveri slam poetry bajnokságról való, s azóta -csak a Button Poetry You Tube csatornáján-, mintegy hat és fél millióan csekkolták. Megpróbálom elképzelni, hogy egy kezdő :) magyar költőnő verse saját előadásában ekkora nézettséget ér el otthon, de gyéren jön be, biztos a vizualizációs technikámmal van a gond.

Na, nem szaporodok itt tovább szóban, habár azt olvastam valahol, valakitől, hogy minden napra legyen ötszáz szavad, mert különben elvisz a cica, illetve felfalnak az other peoplék sajátszavai.

Rajta leszek, de most előbb kicsit következzenek Sabrina Benaim szavai.

Explaining My Depression to My Mother: A Conversation

Mom, my depression is a shape shifter.

One day it is as small as a firefly in the palm of a bear,

The next, it’s the bear.

On those days I play dead until the bear leaves me alone.

I call the bad days: “the Dark Days.”

Mom says, “Try lighting candles.”

When I see a candle, I see the flesh of a church, the flicker of a flame,

Sparks of a memory younger than noon.

I am standing beside her open casket.

It is the moment I learn every person I ever come to know will someday die.

Besides Mom, I’m not afraid of the dark.

Perhaps, that’s part of the problem.

Mom says, “I thought the problem was that you can’t get out of bed.”

I can’t.

Anxiety holds me a hostage inside of my house, inside of my head.

Mom says, “Where did anxiety come from?”

Anxiety is the cousin visiting from out-of-town depression felt obligated to bring to the party.

Mom, I am the party.

Only I am a party I don’t want to be at.

Mom says, “Why don’t you try going to actual parties, see your friends?”

Sure, I make plans. I make plans but I don’t want to go.

I make plans because I know I should want to go. I know sometimes I would have wanted to go.

It’s just not that fun having fun when you don’t want to have fun, Mom.

You see, Mom, each night insomnia sweeps me up in his arms dips me in the kitchen in the small glow of the stove-light.

Insomnia has this romantic way of making the moon feel like perfect company.

Mom says, “Try counting sheep.”

But my mind can only count reasons to stay awake;

So I go for walks; but my stuttering kneecaps clank like silver spoons held in strong arms with loose wrists.

They ring in my ears like clumsy church bells reminding me I am sleepwalking on an ocean of happiness I cannot baptize myself in.

Mom says, “Happy is a decision.”

But my happy is as hollow as a pin pricked egg.

My happy is a high fever that will break.

Mom says I am so good at making something out of nothing and then flat-out asks me if I am afraid of dying.

No.

I am afraid of living.

Mom, I am lonely.

I think I learned that when Dad left how to turn the anger into lonely —

The lonely into busy;

So when I tell you, “I’ve been super busy lately,” I mean I’ve been falling asleep watching Sports Center on the couch

To avoid confronting the empty side of my bed.

But my depression always drags me back to my bed

Until my bones are the forgotten fossils of a skeleton sunken city,

My mouth a bone yard of teeth broken from biting down on themselves.

The hollow auditorium of my chest swoons with echoes of a heartbeat,

But I am a careless tourist here.

I will never truly know everywhere I have been.

Mom still doesn’t understand.

Mom! Can’t you see that neither can I?

— © Sabrina Benaim

Innentől már én:

Magyarázom anyámnak a depressziómat

(párbeszéd)

Anya, a depresszióm egy indián lidérc,

néha, mint szentjánosbogár a medve mancsában,

máskor, maga a medve. 

Azokon a napokon én halottat játszom, amíg a medve magamra nem hagy.

E rossz napokat sötét napoknak hívom.

Anya azt mondja, próbáljak gyertyákat gyújtani.

Mikor én gyertyába nézek, látom a húst a templomban,

a láng villogását,

a délidőnél fiatalabb emlékezet szikráit,

épp a nyitott koporsó mellett állok,

ebben a pillanatban ismerem fel, minden személy, akit valaha megismerek, egy másik napon majd meg fog halni. 

Egyébként, Anya, én nem felek a sötétségtől, ez talán épp része a problémámnak.

Anya mondja, azt hittem, az volt a bajod, hogy nem bírsz kimászni az ágyból.

Hát nem bírok. A szorongás túszul ejt a házamban, belül a fejemben.

Anya azt kérdi, honnan ez a szorongás.

A szorongás egy vidéki unokatesó, a depresszió kötelességének érezte meghívni a buliba.

Én a buli vagyok, Anya, csak egy buli, amiben nem akarok részt venni.

Anya azt mondja, miért nem próbálsz elmenni valódi társaságba, találkozni a barátaiddal.

Tényleg, eltervezem, eltervezem, de nem akarok menni.

Eltervezem, mert tudom, akarhatnék menni, tudom, néha szándékomban állt menni,

csakhogy nem túl szórakoztató akkor szórakozni, amikor konkrétan nem akarsz szórakozni, Anya.

Láthatod, Anya, az álmatlanság minden éjjel végigsimít engem karjaival, bemárt a konyhában a tűzhely derengő fényébe,

az insomniában ez a romantikus lehetőség rejlik, képessé tesz a holdat tökéletes partneredként érzékelni.

Anya azt mondja, próbáljak báránykákat számolni.

De az agyam csak az ébrenlétem indokait képes számba venni,

szóval sétára indulok, de reszkető térdkalácsaim csörögnek, mint az ezüstkanál, mikor erősen szorítnád, ám csuklód gyenge, 

itt csengnek fülemben, mint ormótlan templomi harangok, hogy emlékeztessenek,

alvajáró vagyok egy boldogságóceánon, és nem tudom

magamat bemeríteni abba.

Anya azt mondja, boldognak lenni egy döntés,

de az én boldogságélményem olyan üreges, mint a tűvel kiszúrt tojáshéj,

a boldogságérzetem magas láz, amint lezuhan.

Anya azt mondja, irtó jó vagyok abban, hogy semmiségeket felfújjak,de e kudarcba fulladásom 

majd jól bekerít,a halálfélemem által-

Nem! Nekem életfélemem van!

Anya, magányos vagyok.

Úgy hiszem, mikor apa elhagyott, megtanultam hogyan fordítsam át a dühöt magánnyá, a magányt buzgósággá, tehát, ha azt mondom neked, később nagyon elfoglalttá váltam, arra célzom, álmatlanságba estem,

a heverőn a sport csatornát bámultam a TV-ben,

hogy elkerüljem a szembesülést az ágyam üres oldalával,

de a depresszió mégis visszavonszolt oda engem,

amíg a csontjaim egy elmerült csontvázváros elfelejtett kövületeivé nem váltak,

a szám fogaimnak temetője, az önmarcangolásuktól törtek össze,

beesett mellkasom előadótermében szívverésem visszhangjai dübörögnek,

de én óvatlan turista vagyok itt,

akárhol tartózkodjak,én sohasem leszek igazán otthon.

Anya még mindig nem érti.

Anya, nem látod, 

hogy én sem?

(Katalin Nagy)

Túlteljesítem  tervet, már közel a hatszázhoz, és a következő napokban is sűrű kislány leszek, felrakom a dalfordításaim is, egy dal- egy poszt -módszerrel,

see ya, most léptem,következik  a mindennap nézz meg  angolul egy filmet- programom :)