 |
| Frida Kahlo: Önarckép |
Nem érezhetek én
mert kitömött báb vagyok
szalmaszál szurkál szívem helyén
karóba húzott praktikus akarat
idegen földön így lettem kemény
legény elűzzek minden madarat
mert menekülni kényszerül az ég alatt
kit szárnyakkal vert a teremtő
legyen ez a föld vágyattemető
éhségét ne csillapíthassa itt más
nekem sem juthat feltámadás
mert nincs is szám
én nem szólhatok
ködöt lehelnek rám
ellenséges évszakok
lila ég alatt
sárga folt vagyok
komplementer szent
figyelem
milyen dalokat sziszeg
tengelyem
mentén
a szél
nem létező számban
csöppnyi keserű íz
legalább a vers vége
most legyen precíz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése