Mélán ásít a sátán,
sántítva sétál a vártán,
ő sem tudja mire vár, tán
abban bízik, menten jön a váltás,
s úgyis elmarad a megváltás.
Kedvetlenek a szentek,
közbenjárni is restek,
egy ideje jobban kelendő
a hollywoodi piszkos tizenkettő.
A bukott angyalok serege
közmunkában poklokat sepreget,
kísértésre sem elég,
a luciferi segély.
A jó angyalok hada tétlenül matat,
csodatetteikről nincsen újabb adat.
Felettébb szendék a tündék, mondhatni beholtak,
táncos kedvükből tüzet nem csiholtak,
bambán üldögélnek egy szivárvány hátán. Főnökük,
Bábabukra,
semmit sem írhat a javukra.
Elfekvő készletben a törpök, a gnómok,
világpiaci áruk erősen megromlott.
Nem kurrens cikk az óriás,
mint nemzeti ősatty sem glóriás.
Szarka, bagoly, turul, seregély;
jósmadarak seregére beköszönte az örök éj.
Pogány párka sorsot nem fon most,
a táltos sem fontos,
égig érő fára nem hág,
nem kíséri lelkes szempár,
betiltotta őt egy szent pár,
bizonyos József és Mária,
mára ők is két unott pária,
fiuk, holmi Jézus,
ledarálta őt a klérus,
eszmei értékük zérus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése