1. Allegro
Vaszilij, hogyha nézem,
szívem fekete tűzben ég el,
Szikrák pattognak bőr alatt,
lusta szájából fény harap.
Ördögök jönnek el értem,
megölnek engemet, érzem,
ha nem lesz ÖN férfi ma még,
úgy les reám ezer veszély.
Forró meg nedves tenyerétől
testem aléltan Ön elé dől,
az leszek én is, (forró és nedves),
sötét hatalom lüktet itt bennem,
vágyam, hogy végre bennem elég:
vesszen Ön is, úgy ahogy én!
2. Andante
Ha szemem szemedbe réved,
Lüktetve árad a véred,
S imádatom hangtalanul
Hűs templomok csendjébe hull.
Ha szívemre dobban szíved,
Lelkem csillagokig viszed,
Rideg halál ellen lázad,
Felhevíti forró lázad.
Ha kezed kezembe téve,
Legáhítottabb bűnt véted.
Tehetetlen mint a holt vad,
Viaszként a testem olvad.
Ha szorosan ölel karod,
Máglyámat napokból rakod,
Tüzében magányom ég el,
Egyesülök a kék éggel.
Ha ajkad ajkamra zárod,
Gátlásaim mind lerázod.
Mámorunk már szakadatlan,
Takar minket csak a paplan.
Ha öled ölemre támad,
Nektárjából lakomát ad,
S tengerében minden éjjel
Ringatózunk lusta kéjjel.
Ha vágyam vágyadtól bátor,
Éled a mennyei tábor,
S lélegzetünk ütemére
Messzeinal pokol réme.
Ajánlás;
Mon’blan’ csúcsán fénylő jegem,
Szerelmetes Vasziljevem!
Nedveidet én vak' innám,
Ha bestoppolnád
kék
harisnyám.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése