pincemélyről előbújó
szőnyeg alól is felkúszó
torkodhoz törleszkedő
leírva gördülő
kimondva dördülő
szavak
eszmecseppek
vizesésként zuhogva mondatok
szövéggé duzzadón tavak
mélyükben búvárharang-hallgatás
„Csak azt ne képzeld, hogy mágiád csak holmi üdítő és felszabadító szimbolikus játék. Ne feledd, az ősforrásnál vagy, és Jákob lajtorjája mellett! Persze ne várd, és ne is csüggedj, és főleg ne kételkedj, ha a kezedbe kapott varázsbot nem virágzana ki legott. Mert nem fog. Ne szigorú légy önmagadhoz, de végtelenül állhatatos. Amibe fogtál, teljes embert kíván.” (Nagy Katalin Erzsébet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése