Nadya Talkina ars poeticája

Mindegy, csak valami szokatlan
legyen, laza, kötetlen szlengben,
(míg írom, a szemem sem rebben,)
lényeg, hogy kiríjon az átlagból,
életemen áttrappol e fíling,
s identitásomon bár ring néhány
kínrím, de az is frankón öltöztet,
(költőnk a parnasszusra költözhet,)
ha a valóság mégis ránk ront,

majd terítünk rá nejlont, mindegy,
csak valami másnak látsszék,
és mondhassuk rá azt, hát szép,
mert kell némi hátszél, megkérlek,
támogass,( hogyha nem ruháskas,
lám, fogas,) mindegy! Csak valami
szokatlan, nem énemet rejtő
szókatlan, és kérlek, hogy lájkold,
(s a hátterem lehessen light gold.)