Talkina Vaszilíjjal útra kél. Vonatdal.
Gyere, szálljunk olyan szerelvényre, édes,
ami csak minket vihet a mindigszépbe.
Nem kell jegyet venni, nincsen kalauz,
üres vagonokat egy szellemmozdony húz.
Lila füstje úgy beborítja a tájat,
ha kinézel, csakis tükröződni láthatsz,
a maszatos üvegen én vagyok, aki
rád hajolva épp az övedet bontja ki
Paramm-paramm, ha ritmusunk kedvező,
körénk is sűrű párafelleg nő.
Szemed, ha villanva zöldre vált,
jelzi nekem, elérted a határt,
és következhet az az alagút,
hol az álom halállá alakul,
e kavargó káoszban egyre megy,
ha föld alá költözik a menny,
mert szenvedélyünk az a nyilalló sínpár,
min messzibbre elutazhatunk, mint Szindbád,
túl a testen, a tudatunkon is túlra,
kellene már egy pszichedelikus túra.
körénk is sűrű párafelleg nő.
Szemed, ha villanva zöldre vált,
jelzi nekem, elérted a határt,
és következhet az az alagút,
hol az álom halállá alakul,
e kavargó káoszban egyre megy,
ha föld alá költözik a menny,
mert szenvedélyünk az a nyilalló sínpár,
min messzibbre elutazhatunk, mint Szindbád,
túl a testen, a tudatunkon is túlra,
kellene már egy pszichedelikus túra.
Szóval, az úgy volt, hogy nemzetünk elszabadulásának ünnepén, ja, hogy az máskor volt, szóval, március 15.-én szerelvényre szálltunk az én kedvesemmel, Southampton városának elérése céljából, különös tekintettel az ott potom pénzen megvásárolható Mercedes autóra. Őrá, ni.
Az út barátinak ígérkezett, a maga negyven font per
fő árfekvésével, és egyszeri átszállásával, hatórás menetidejével. Nem főtt az
én buksim csöppet sem, elvégre Angliában vagyunk, itt már öt percnyi
késedelmeskedés is botránykőnek számítana.
Nagy optimistán azt is elterveztük, ha magunkévá
tettük az automobilt, mit nekünk felruccanni Salisbury-ba vele, volt
három telefonyunk, de még eligazodást segítő masinánk is.
Mondtam is az én kedves barátnémnak, ki
másodállásban szintén boszorkányos teremtés: no, ha minden jól megyen minekünk,
megnézzük mi azokat a nagy Stonhenge köveket is.
De ezt amúgy csak a biztonság kedvéért
tettem én hozzá, "ha minden jól megyen," mert ugye, az
ördög még Great Britinyben sem biztos, hogy aluszik, és szintén nem
biztos, hogy aludni fog az én buzurgányos barátném sem Germany-ben.
Innentől rövid leszek.
Az első vonatunkról, valami rejtélyes oknál
fogva, leszállítottak bennünket.
Illetve minden utast leszállítottak róla, ám
némi bonyodalom után sikerült rálelnünk a vonatpótló vonatra, amit
viszont minden negyed órában lestoppoltak fél órára :)
De nem adtuk fel, gondoltuk, két órás késedelem még
nem a világ, és rövid harc árán egy buszjáratot is találtunk, ami a kocsi
tulajdonosának háza közelébe transzportált bennünket. Csak azon csodálkoztunk,
hogy mért merült le összes telefonunk, holott előző
éjszaka töltöttük őket keményen.
Nem baj, van minekünk GPS-ünk is, mért jönnénk
zavarba?
A kocsi pedig igazán perfect volt, kicsi hibáját
leszámítva.
Beszart a szivargyújtó.
Valami rohadt térképet csak lehet azért még kapni a
XXI. század hajnalán is.
Lehetett, csak baromi apró betűset, én meg otthon
felejtettem a kontaktlencsém.
Amúgy mindegy is.
Épp besötétedett.
Mit besötétedett? Az Adams family összes
"tagja" megnyalta volna összes ujját, akkora fergeteg
kerekedett.
Na jó, de ha Stonehenge-be bele nem is, de haza
valahogy csak el kellett jutnunk. Becsültemre váljék elinte
küszködtem setéttel, és (betű)méretekkel.
Aztán csak reménytelenül tengeribeteg voltam.
Rendületlenül hatszáz kilométeren, és nyolc
órán keresztül.
GPS nélkül sikerült dupláznunk mindkettőből.
Csak másnap, mikor magunkhoz tértünk, olvastuk
a hírt.
Teresa May-en kívül gyakorlatilag mindenki
elmenekült Salisbury-ből aznap, a gáztámadás miatt, mikor mi a Stonehenge-t
akartuk megnézni,"ha minden jóól megy."
Szóval, szép dolog a barátság.
Boszorkányos lányokkal történő különösen.
Mekkora GÁZ lett volna már, ha oda tudunk érni, aztán be se engednek bennünket sehá.
Ellenben és viszont, nagy eltévelyedettségünkben sikerült megtalálnunk éjfél tájban az én kedves Glastonbury-met.
Ahova el is megyünk majd mi, ha szebben kitavaszodik.
Ezt az ígéretet kaptam, mert a szerelem még a
barátságnál is szebb valam
