Mert annyi lehetsz,
mit szavakban KIEJTESZ.
Villogó jelek
hófödte csúcson.
Kavargó szél söpri mind.
Alant egy tenger,
zúgása dallam.
Mélyébe hívja mindet.
Zuhanóhalál.
Ami elenged,
így kötöz. Csak formulád
ad feloldozást.
Ezek szívsebek.
Majd vérrögök ajkadon.
Fagy virágai.
Örvényszülötték.
Bölcsőjük, koporsójuk
tél lehelete.
Két múlás között
pillanatmorzéval így
üzen öröklét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése