Alarm: ez a Y DNA Haplogroupokkal foglalkozó sorozatom úgy keletkezett, hogy miután belefutottam a témába, és számomra teljesen új volt, érdekes játéknak tekintettem, (sok helyütt direkt rájátszással,) és úgy fogtam az "ismertetésébe", hogy magam is közben ismerkedtem vele. Tehát inkább fogható fel szubjektív naplónak az ismerkedésről, mint tényhalmaznak. Természetesen a felkutatott források révén, folyamatosan applikálódott bele egyre több tényként kezelhető kutatási eredmény, -bár minthogy alig több, mint 10 éve született meg az első haplocsoport filogenetikus fa, és a kutatások azóta is folynak, az ún. nevezett szakirodalomban is egymástól jelentősen különböző adatokra bukkanok, főleg az eredet (kor) meghatározások esetében. Saját gondolatok, elképzelések, feltételezések keverednek itt mások (sokszor enyémnél is "őrültebb") hipotéziseivel, tényekként kezelhető ismeretanyaggal. Bár a fejezetek nyilván elkezdődnek és véget érnek, mégsem lezártak, ha valamit érdemesnek találok rá, hogy utólag csatoljam a már leírtakhoz, hasonlóan ehhez a megjegyzéshez, zöld színnel fogom feltüntetni. Az egész sorozat csak egy gondolatébresztő kísérlet, szándéka szerint. Ezt azért is tartom szükségesnek előrebocsátani, mert magyarul olyan kevés anyag van még erről, hogy a google kereső mindjárt a második oldalon kidobta nekem saját kis irományomat, DNS haplocsoport címszó alatt. Ez kemény :)
Tehát fogja fel úgy mindenki, tudományos
mesesorozatot olvas, minden konklúzió nélkül!
Két emberkét sodor a jeges, megvadult áradat; egy tudós professzort, és egy egyszerű mezei szántóvetőt (parasztot.) Mindkettő meglátja a közelükbe érkező farönköt. A szántóvető felkiált:
-Köszönöm, Istenkém, hogy megmentésemre küldted ezt
a mentőcsónakot!
Mire a professzor átveszi a szót:
-Jóember, miről beszél maga? Én nem látok itt mást,
mint a végső soron virtuális térben, látszólag határozott térbeli
paraméterekkel rendelkező "objektumot", aminek alapanyagát a köznép
"fa" terminológiával illet. Nos, ha kémiai összetételét megvizsgáljuk
különböző szénalapú molekulákból állhat...
Mire tovább boncolja a mikroszkopikus méretű
összetevőket, és eljut a kvarkokig, és mire már bebizonyítaná, hogy valójában
nincs is ott semmi, csak egy pulzáló energia-, még inkább információhalmaz,
addigra sajnos ép belefullad a vizebe, míg derék parasztunk már rég
kievickélt a partra, és árkon-bokron túljár...
Általában nem szokásom, és nem szeretek
bejegyzéseket likvidálni naplómból, ha már személyes, és vállaltan
esendős, tévedésjogátfenntartós, de hű (ha) önmagamhoz,
ám legutóbbi haplopós bejegyzésem kapcsán komoly
okom volt rá.
Belefutottam egy témába, felgyújtotta képzeletem, volt rá szabad hetem, gondoltam elökörködöm vele, mert kínálja magát, és a motiváltság is megvagyon, elég kilépnem az utcánkra :)
Mert korántsem mindegy, nem úgy van az ám, hogy
közel-keleti, oszt jóccakát, hanem ki perzsa, ki kurd, ki arabus, s ha muszlim
is, na de most síta-é, avagy sunnyita? :)
Az is lehet, hogy bár muslim, de közel-keletinek
csak álcázza magát, mert hogy valójában pakisztáni. Habár sokat még ezzel sem
mondtam, mert ettől még lehet sindh, avagy pandzsábi, vagy éppen kásmír, mint
derék főbérlőm, Sah úr (de nem ám a perzsa!)
Leginkább a lengyel boltban tevékenykedő kurd boltos
legényt kedvelem. Mindjárt ráéreztünk, rokonynépek vagyunk!
Két hónap után már a fehérek között elég jól
eligazodom, kapásból kiszúrom, ki a Őshonos I, ki fehérorosz, lengyel,
háááááá, magyart meg végképp pláne! Főleg, ha meg is szólal:
-Jányom, itt három forint a virág!
-Font lesz az, mama....
Üzenem az otthoniaknak szegény anglius nagyon nyög
és nyüszít is má minkalattunk, mostanra teljesen tönkre is mént, rongyos
450000 forintnál nemigen képes fentébb srófolni azt a nyavalyás
minimálbért.
Aztán erősen próbáltam a megszabott időkeretemhez is tartani magam, de a folyamat végére már nem is én választottam témát, a téma szemelt ki engemet.
Álmok, egybeesések, egyéb nem véletlen véletlenek.
Nap mint nap sodor elém a sors olyan virtuális
fragmentumokat is, (ugye, hogy kikupálódtam?) amelyek mindjének külön-külön
szánhatnék pluszban még egy-egy hetet.
Mert megérdemli.
Így az "uccsó" nyolcadik fejezetbe, már
annyi mindent zsúfoltam egybe, hogy abból három bejegyzés is kitelt
volna, (és nem, nem őrültem meg,)
és az ott elkövetett értelmezési kísérleteim
is csak Murfhy bácsi tehették volna boldoggá, oly széles spektrumát prezentálták,
hogy egy-egy genetikában használatos, rút kifejezést,
hányféleképpen lehet félreértelmezni :)
Ott voltam a szeren!
Mennie kellett.
Ez a beismerés nem jelenti egyúttal, hogy lemondtam volna párhuzamos Ádámok- teóriámról, vagy arról az elgondolásomról, hogy a feltárt mutációk, nem a "vakvéletlen" művei.
Ha nyilván nem is közvetlen vesznek benne részt, de
valamiképpen mégis jelzői, vagy indikátorai, avagy következményei - igenis-, a
rasszok keveredésének, kialakulásának.
Aztán lépten-nyomon betüremkedett a képbe a
mitikus, az irracionális is, amit a tudós, még ha észre is vesz, akkor
sem láthatja.
Én viszont nyugodtan megőrülhetek.
Ezután. Ez után.
És mintha ki is rajzolódna előttem valami,
mégis túlnő rajtam, nem vagyok képes megragadni, úgy lehet, én pedig
az erdőtől nem látom a fát?
- s közöttük, akik a sumérok által megörökített,
gonosz reptiliánok génmanipulált teremtményeit az illuminátus tagjai között
keresik :),
-vannak különböző E3b-s hívők, és köztük, kik zsidó-néger messiásról prédikálnak, s arról, hogy a 12 törzs hajtotta igába a földet, Aztán vannak akik, teljesen alaptalanul(?) az E3b-seket Arbinoknak vélik (R1b)
-vannak kik Nyugat-Afrikában, Beninben keresik az
egykori zsidó államot, (mondjuk ott is van egy, OUIdea néven vannak, az a
Woudu őshazája), s vannak, akik inkább Közép-Amerikába teszik a
választottak valódi őshonát.
-Vannak R1a-s Arianok, és vannak R1b-s Arbinok; ők leginkább a szkítaság fölötti tulajdonjogon marakodnak...
-Vannak, akik H. Blavatsky asszony szellemét idézik,
vannak akik R. Steiner mellett voksolnak, ennek alapján keresik az emberiség
bölcsőjét az elveszett Lemúriában, avagy Atlantiszon,
-Vannak akik a Nibiru legközelebbi érkezésére várnak.
És mindezek mögött ott húzódik őstörténelmünk, amit minden bizonnyal a fránya genetika miatt előbb-utóbb teljesen át kell írniuk történészéknek, bár nyilván nem lesz könnyű menet; majd jól elsáncolják magukat szegény üldözöttek a jól bevált, körbehivatkozós technikájukkal :)
No, és ott van az emberiség mitikus hagyománya
is, ami számos ponton összecseng világszerte...
|
kincsesbánya :)
|
És mindezeket én egy hét alatt le akartam tudni :)
Hiszen jóformán még el sem kezdtem!!
Ám mielőtt még nekivetném magamat, mint éhtyúk, a
tiszta búzának,
jöjjön ama nagyon utált, de elkerülhetetlen genetikai gyorstalpaló!
Első nap.
Kezdetben teremté az Úr a Mengyelejev által
periódusos rendszerbe foglalt elemeket, különös tekintettel, a C (szén),
H(hidrogén), N(nitrogén), O (oxigén), és P(foszfor) nevezetűekre.
És látá az Isten, hogy nem is annyira jó, de így
sikerült...
Második nap.
És megalkotá ezekből a dezoxiribonukleinsavat, hogy tudná
miben tárolni a lelkes állatok előállításához szükséges
információhalmazt. Szilícium épp nem akadt a keze ügyibe, tehát a Szaharát
máris kilőhetjük, mint édenkerti helyszínt!
A dezoxiribonukleinsav (DNA) nukleinsavakból felépülő
szerves makromolekulák csoportjába tartozó összetett molekula, amely a
genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag.
Gén: az öröklődés fizikai és funkcionális
alapegysége, amely egy meghatározott információt hordoz; a DNA egy szakasza,
amely átírt és egy regulátor szekvenciából/régióból áll, utóbbi teszi lehetővé
a transzkripciót.
...És mire még kimondania is sikerült, el is telt a második nap...
És megalkotá ezekből a dezoxiribonukleinsavat, hogy tudná miben tárolni a lelkes állatok előállításához szükséges információhalmazt. Szilícium épp nem akadt a keze ügyibe, tehát a Szaharát máris kilőhetjük, mint édenkerti helyszínt!
...És mire még kimondania is sikerült, el is telt a második nap...
Ayida-Weddo Loa egyenest a benini OUIdahból
(Júdából): Avida-Veddo voudu istennő, a kígyós istennők klubjából;
termékenység, szivárványok, a szél, a víz, a tűz, és a kígyók. Ez az afrikai
Júdea, a voudu, és az amazonok hazája
DambAllaH pediglen a férje----
Harmadik nap.
Mert hogy a DNA-nak valami struktúrát is adjék az Úr, mely sokasodni, de
legalábbis megduplázódni képes, a harmadik napon csomagolásba fogott,
és DNA-jának négy bázisát,
A (Adenine),
C (Cytosine),
G (Guanine),
T(Thymine)
|
elébb bázispárokba rendezé.
Bázispárnak nevezzük a komplementer DNA vagy RNA szálak egymással szemben elhelyezkedő,hidrogénkötésekkel összekapcsolt nukleotidpárját (gyakran bp-ként rövidítve).
Minthogy csak egyetlen emberben
3 ezer millió bázis alkot kb. 25 000 gént, ami 23 kromoszómába van becsomagolva,
nem is csoda, hogy eltelt a harmadik nap.
Negyedik nap.
Minthogy összetévesztette bajszával,megpödörte.
Meg azért is, hogy programot adjon a szufi kerengő
derviseknek, és a tudósoknak.
A mozgásformához aztán a növényi hajtások, és a
bolygók is kedvet kaptak. Meg a csigaházak, növekedés közben.
1953 májusában és áprilisában kiadott publikációkban
az angol fizikus, FRANCIS CRICK és az amerikai biológus JAMES WATSON
bebizonyította, hogy a DNS kettős hélixet alkot.
A csavarvonal, más néven hélix térgörbe, mely úgy
származtatható, hogy egy henger, kúp vagy gömb felületén egy pont egyenletes
sebességgel mozog a felület tengelye irányában, és közben egyenletes
szögsebességgel forog a felületen a tengely körül.
A molekulák központjában bázisok állnak. Crick és
Watson DNS modellje ami 1953-ban épült, jelenleg a Londoni Nemzeti Tudományos
Múzeumban tekinthető meg.
Kettős hélix szerkezet;
melyben a két szálon lévő bázisok egymással H-hidak
segítségével kapcsolódnak:
A:T - 2db,
G:C - 3 db H-híd
- Egy duplaszálú DNS bázispárosodása, ahol a foszfátgerinc világoskékkel; az adenin rózsaszínnel; a guanin zölddel; a timin sárgával; a citozin pedig kékkel van jelölve. A bázisok közötti lila csíkok a hidrogénkötéseket jelképezik. Guanin és citozin között három, adenin és timin között kettő hidrogénkötés épül ki.(Phospate backbone: foszfát-gerinc)egymással szemben komplementer bázispárok, A:T és G:C helyezkednek el, így a párosok térkitöltése megegyezik.replikáció (másolás) lehetősége,genetikai kód - szálon belül nem kötött a sorrend = nem monoton !egy "csavarmenet" 34 A, 10 bázispár / 1 csavar, 36o / bplefutás antiparalel, 5' - 3' irányháromdimenziós szerkezet - nagy és kis árok, (major, minor groove)Ötödik nap.Hogy a kódfejtők se unatkozzanak, az emigyen becsomagolt információ-tömeget még jól le is kódolta.
Sikerült kideríteni, hogy a fehérjéket
felépítő 20 aminosavat a
DNS-szálon hárombetűs "szavak", kodonok határozzák
meg.
Crick és Watson híres cikkében a
Nature-ben 1953-ban azt mondták, hogy a munkájukat Wilkins és Franklin munkája
ösztönözte.
Egy hangsúlyos bemutatón 1957-ben Crick lefektette a
“központi dogmát”, ami megjósolta a kapcsolatot a DNS, az RNS és a fehérjék között,
és megformálta a „szekvencia-elméletet”.
A replikációt, a kettős hélix szerkezet egy kritikus
bizonyítékát 1958-ban fedezték fel, a Meselson-Stahl kísérlet formájában.
Crick és munkatársai kimutatták, hogy a genetikai
kód egymást nem átfedő, kodonnak nevezett bázishármasokból áll. Har Gobind
Khorana és mások nem sokkal ezután megfejtették a DNS-kódot.
A fehérjeszintézis (transzláció) kezdőpontját
általában egy ún. "start kodon" határozza meg (ATG
vagy RNS szinten AUG), ami metionint jelent.
A transzláció befejezését három különböző "stop kodon" jelezheti (TAA, TGA, TAG). Egy aminosavat maximum hat különböző kodon jelenthet (pl: Leu - lásd a fenti ábrát).
Egy betűsorban nagyon sok helyen fordulhat elő véletlenül is az ATG kombináció. A legtöbb nem kezdőkodon. Hogyan ismerhető fel (a sejt számára is) a kezdőpont?
A DNS-szekvenciában nemcsak a fehérjék szerkezete (kódoló régió), hanem a gén kezdete és vége, valamint működésének (génexpresszió) mikéntje is meghatározott a DNS-szekvencia által.
A transzláció befejezését három különböző "stop kodon" jelezheti (TAA, TGA, TAG). Egy aminosavat maximum hat különböző kodon jelenthet (pl: Leu - lásd a fenti ábrát).
Egy betűsorban nagyon sok helyen fordulhat elő véletlenül is az ATG kombináció. A legtöbb nem kezdőkodon. Hogyan ismerhető fel (a sejt számára is) a kezdőpont?
A DNS-szekvenciában nemcsak a fehérjék szerkezete (kódoló régió), hanem a gén kezdete és vége, valamint működésének (génexpresszió) mikéntje is meghatározott a DNS-szekvencia által.
A lokusz a szekvencia
elfoglalt helyét jelenti a kromoszómán vagy a genetikai
térképen.
A DNS szekvenciák elrendeződése kvantumfizikai
szinten, kísértetiesen hasonlít, bizonyos aspektusaiban a számítógépek
világából ismert bináris rendszerre.
|
A DNS-szekvenálás olyan biokémiai módszer,
amit a DNS oligonukleotid nukleotid bázisainak,
tehát az adeninnek,guaninnak, citozinnek és
a timinnek a
sorrend-meghatározására használnak.
A DNS szekvenciája határozza meg a sejtmagban,
a plazmidokban,
a mitokondriumban vagy
a kloroplasztiszokban azt az örökletes genetikai információt,
ami minden élő szervezet működésének alapprogramját adja.
A restrikciós enzimek egy lehetséges alkalmazása az
ún. restrikciós térképek készítése, ami arra jó, hogy DNS-ek
„ujjlenyomatait” készítsük el, vagy kissé különböző DNS-szálakat
hasonlíthassunk össze. A módszer a következő: a DNS preparátumot összekeverjük
egy ilyen enzimmel. Ez hasít bizonyos helyeken, a hosszú szálakból rövidebbek
lesznek. Ezután másik enzimet keverünk hozzá, ami más helyeken fog hasítani. Az
eljárást lehet még folytatni több enzimmel is. Végül a keletkezett fragmenteket
gélelektroforézis útján szétválogatjuk méret szerint. A kapott mintázat
jellemző lesz az adott génre vagy DNS-szakaszra. A módszer a gél típusától
függően 100-20 000 bázispár hosszú fragmentek szétválogatását teszi
lehetővé. (Wikipedia, a barátod)
Hatodik nap.
Istenkénk belépett a kamaszkorbaa. Mutálni
kezdett...
A heterozigóta embernél adott lókuszon eltérő
aléllok,azaz az eredetitől (Vad allél)eltérő variációk lehetnek.
Vad típus: a gén eredeti formája, amely a
természetes populációban a leggyakoribb.
Allél: a gén alternatív formája (például a1 és
a2). Vad típusúnak az eredeti, a természetben leggyakoribb génformát
nevezzük.
Az új allélok mutációval keletkeznek.
Mutáció: hirtelen létrejövő, öröklődő
megváltozás, ami nem a tulajdonságok kombinálódása révén keletkezik.
Típusai a kromoszóma- mutáció és a génmutáció.
A kromoszóma-mutációt a kromoszómák eltörése és
rendellenes visszatapadása okozza.
A génmutáció során a DNS-molekula (nukIeinsavak)
egy-egy nukleotidja valamilyen módon hirtelen megváltozik. Ez lehet
pontmutáció, vagy a nukleotidok sorrendjében bekövetkező változás, tranzíciók,
transzverziók, frameshift, deléció stb.
Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár
nukleotidnál következik be változás.
A mutációk:
Váratlanok – a mutáció ugrással, hirtelen alakul ki,
a szervezet nem készül rá
Nem irányítottak – a szervezet számára lehetnek
előnyösek és károsak is, és sem nagyságuk, sem hatásuk nem jelezhető előre
Tartósak – olyan változások, melyek öröklődnek,
vagyis az utódnemzedékre átvivődnek
Egyediek – mutációval korábban nem létező új allél,
vagyis genotípus keletkezhet
A genetikai marker egy gén, vagy DNA-szekvencia egy
ismert helyen egy kromoszómán, amit lehet használni azonosítására egyéneknek
vagy fajoknak. Úgy lehet leírni, mint egy variációját a megfigyelhető genomi
lókuszoknak, amely átalakult mutáció révén.
Egy genetikai marker lehet egy rövid DNS-szekvencia,
például egy szekvencia környező egyetlen bázispár változás (egypontos nukleotid
polimorfizmus, SNP), vagy egy hosszú, mint a miniszatellit.
Hetedik nap.
A hetedik napon az egész trutymóval még elszöszmötölt
kissé, levezetésképpen. Hogy meg ne sértsük vele, ezért ezt
tapintatosan evolúciónak neveztük el.
Genetikai egyensúly: kizárólag rekombináció
útján egy populáció allélgyakorisága nem változik meg, külső hatások/mutációk
nélkül a genetikai egyensúly állandó.
Frekvencia: a populációban az allélt
hordozók számát frekvencia (génfrekvencia) formájában fejezik ki. Különböző
populációk között ezeket a génfrekvenciákat hasonlítják össze.
Alapítói hatás: a populációgenetikában az
alapítói hatás a genetikai sokféleség csökkenésére utal, ami alacsony
egyedszámú új kolónia létesítésekor történik. Egy populációban azt mutatja,
hogy az emberek nagy számban származnak egy eredetileg kis számú,
ősi csoporttól. Az eredeti és az új kolónia alléljainak gyakorisága is
értelemszerűen eltérhet, másképpen a populációk létszám-csökkenése genetikai
összetételük megváltozásához vezethet. Az alapítói (és a rokon jelentésű palacknyak =
populáció létszámának radikális csökkenése) hatás csak szélsőséges esetei egy
nemzedékről nemzedékre minden populációban lejátszódó folyamatnak,
amelyet genetikai sodródásnak nevezünk(Lásd ott is).
Genetikai sodródás: egyes allélok
gyakoriságának véletlenszerű változása – szemben a nem véletlenszerű
természetes szelekcióval. Kis populáció-méretnél felerősödik. Lásd még: alapítói
hatás
Genotípus: egy sejt vagy szervezet genetikai
információjának összessége.
Fenotípus: az egyed megjelenési formája (külső
és belső tulajdonságok), amely a genotípus és a környezeti tényezők
kölcsönhatásának eredményeként jön létre.
Filogenetikai profil: annak leírása, hogy egy
adott gén mely organizmusokban található meg és melyekben nem (teljes genomok
ismerete szükséges) Az azonos, ill. hasonló (vagy
épp komplementer) filogenetikai profillal rendelkező gének között
funkcionális kapcsolat valószínűsíthető, hiszen ez azt jelenti, hogy a szóban
forgó gének mindenhol együtt fordulnak elő. Filogenetikus:fejlődéstörténeti.
Genom: az ember teljes genetikai információja,
a genom közel 99 %-a a sejtmagban, ill. kromoszómákba csomagolva, míg a
maradék 1 %-a a mitokondriumokban található. Mai ismereteink szerint a
mitokondriális DNS 37 gént hordoz, míg a sejtmagi, kromoszómákba tömörült ún.
nukleáris géneknek a száma kb. 25–30 ezer. A sejtmagi géneket mindkét szülő
egyenlő mértékben hagyományozza ránk, ráadásul az egyedfejlődés egy bizonyos
stádiumában ezek keverednek, rekombinálódnak is egymással. A legutolsó
nemzedékben két nukleáris felmenőnk van, egy generációval „feljebb” már négy
nukleáris elődöt találunk. Húsz emberöltőre visszamenően, átlagosan huszonöt
éves generációs idővel számolva, több mint egymillió azon elődök száma, akik
hozzájárultak sejtmagbéli génjeinkhez.
Genom program: egy élőlény DNS készlete,
szekvenciájának meghatározása. Az egyes gének DNS szekvenciáinak kijelölése, a
gének annotálása. Legismertebb a Human Genom Program. Sok más élőlény genom
programja ismert: C. elegans, Drosophila, E. coli,malária kórokozó, fágok,
baktériumok, élesztők, csimpánz, ló, kutya, egér, patkány, szarvasmarha,
macskák stb. Az emlősök mintegy 35000 gént (3x109bp) hordoznak a genomjukban.
Polimorf, poliformizmus: (változatosság,
vagy sokféleség): Egy gén változatból, más néven allélból, a populáción belül
legalább kettő van jelen.
Polimorf gének aránya a populációban: a leggyakoribb
gén aránya is kisebb, mint 95%. A genetikai sokféleségnek (genetikai
polimorfizmusnak) a gyakori heterozigótaság az alapja. Az ember összes
génhelyre (lókuszra) számított heterozigótaságának átlagos értéke hozzávetőleg
10 százalék.
Haplotípus: allélok csoportja egyetlen
kromoszómán Az egyedi szekvenciák egymástól eltérő pozícióik (mutációik)
alapján egy-egy haplotípust határoznak meg. Azok a szekvenciák megegyező
haplotípusúak, amelyek ugyanazokat a mutációkat tartalmazzák. A haplotípusokat
haplocsoportokba soroljuk egyes ősi, azonos mutációik alapján. Azok a mutációk,
amelyek egy haplocsoportot jellemeztek hosszú idővel ezelőtt, a filogenézis
során csak egyszer alakultak ki, és többségükben jellegzetes földrajzi
eloszlást mutatnak.
NRY: nem rekombinálódó Y kromoszóma. Populációk
apai ági leszármazási vonalát az Y- kromoszóma azon szakaszainak vizsgálatával
követik nyomon, melyek polimorfak, és a meiózis során nem rekombinálódnak. Az
Y-kromoszóma generációról generációra viszonylag változatlan formában öröklődik
az apai vonalon. Jelentős részén csak mutációval jöhet létre változás, nem keveredik
az anyai és az apai információ. A mutációkból követhető a férfiak genetiai
története földrajzi és filogenetikai értelemben.
Apai vérvonal: (apai leszármazás) az Y
kromoszómán lévő gének illetve DNS szakaszok allélikus változatainak
meghatározásával lehetséges, mivel az Y kromoszóma apáról fiára öröklődik.
Anyai öröklés: extrakromoszomális öröklés,
citoplazmás gének öröklése, extranukleáris öröklés: A ♀ (petesejt)
citoplazmájában lévő gének öröklésmenete: pl.: mitokondrium gének,
kloroplasztisz gének, szimbionta baktérium gének. A Mendel törvények nem
érvényesek ez esetben. Az utód mindig az ♀ fenotípusát örökli.
Mitokondrium: a mitokondriumok feladata, hogy
segítsék az oxigén felhasználását a sejt energiatermelésében. Minél tevékenyebb
a sejt, annál több mitokondriumot tartalmaz. A DNS-változások, -mutációk a
mitokondriumban, - hasomlóan a sejtmaghoz - spontán jönnek létre, általában
egyszerű másolási hibák, amelyek a sejtekben működő hibajavító mechanizmusok
ellenőrző rendszerén észrevétlenül átcsúsznak. A mitokondriális DNS-ben van egy
kb. 1200 bázispáros nem kódoló – az ún. hipervariábilis (HVS) – régió. Az itt
kialakult mutációk gyorsan rögzülnek, és aránylag gyorsan elterjedhetnek a
populációban. Mivel a szakaszon kb. minden tízezredik évben rögzül egy mutáció,
ezért ez molekuláris evolúciós óraként is használható. A mitokondrium anyai
leszármazás szerint öröklődik.
Ennyit, és csak ennyit mára.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése