Rockballads 39. In the Air Tonight (Fordításaim)-18.04.2018. Coverack

Fura módon a coveracki öbölben készített videóm párosult ezzel a nótával, amit Phil Collins a válása kapcsán komponált, holott ez a napunk már úgy áll az időben, mint napfény és derű. Phil szülinapját ünnepeltük itt, nem gondoltunk szakításra. Mégis mikor este felnyomtam a gépre a videómat a gépre és visszanéztem, kérlelhetetlenül ez a dal szólalt meg fejemben. Az árnyékszemélyiségem akcióba lendülhetett, követtem hívó szavát.

Érzem, hogy közeleg az éji légben oh, Uram!

És e pillanatra egy életen át vártam, oh, Uram!

Közeledni érzed-e az éji légben, oh, Uram?

Nos, ha szólsz nekem, hogy fuldoklasz, nem segítettem volna.

Ismerős arcod, barátom, de nem tudom, te is tudsz- e rólam.

Nos, ott voltam, és láttam tetted, én láttam azt a két szememmel, 

hát vigyorod töröld le, tudom hol van helyed,

hogy hamis volt minden.

És érzem, hogy közeleg az éji légben oh, Uram!

Hisz e pillanatra egy életen át vártam, oh, Uram!

Átérzem, közeleg az éji légben, oh, Uram!

Hisz e pillanatra egy életen át vártam, oh, Uram, oh Uram!

Persze, emlékszem, én emlékszem, hogy is feledhetném, ne aggódj,

az volt az első, s utolsó találkozónk,

de tudom az okát, mért tartod fenn a csendet, oh, ne szédíts engem,

hisz a bántás rejtőz, de a kín felnő,

tőlünk mindez nem idegen.

És érzem, hogy közeleg az éji légben oh, Uram!

Hisz e pillanatra egy életen át vártam, oh, Uram!

Átérzem, közeleg az éji légben, oh, Uram!

Hisz e pillanatra egy életen át vártam, oh, Uram, oh Uram!

(Katalin Nagy)

I can feel it coming in the air tonight, oh Lord

I've been waiting for this moment for all my life, oh Lord

Can you feel it coming in the air tonight, oh Lord, oh Lord

[Verse 1]

Well, if you told me you were drowning

I would not lend a hand

I've seen your face before my friend

But I don't know if you know who I am

Well, I was there and I saw what you did

I saw it with my own two eyes

So you can wipe off the grin, I know where you've been

It's all been a pack of lies

[Chorus]

And I can feel it coming in the air tonight, oh Lord

Well I’ve been waiting for this moment for all my life, oh Lord

I can feel it coming in the air tonight, oh Lord

[Verse 2]

Well I remember, I remember don't worry

How could I ever forget, it's the first time, the last time we ever met

But I know the reason why you keep your silence up, no you don't fool me

The hurt doesn't show; but the pain still grows

It's no stranger to you or me

[Drum solo]

[Chorus]

And I can feel it coming in the air tonight, Oh Lord

Well, I've been waiting for this moment all my life, Oh Lord

Oh Lord

(Phil Collins)

Ez pedig a napfényes háttér e sötét monolit előtt...

Rockballads 38.Csendűző Hey You (Fordításaim)-Porthleven másodszor

Hé, Te!

Ott kinn, a hidegben,

elárvultan, vénülve,

felfogsz engem?

Hé, Te!

Széksorok közt vesztegelve,

sajgó lábbal, mosolyt vesztve,

felfogsz engem?

Hé, Te!

Ne segítsd, a fényt mélyre elrejtsék,

harc nélkül ne add fel még!

Hé, Te!

Bárhol magadban,

ki meztelenül vársz, felhívnak,

vágysz, hogy érints?

Hé, Te!

Füledet falhoz tapasztva,

bízva, bárki megszólít majd,

vágysz, hogy érints?

Hé, Te!

Segítenél, a követ elhordjam?

Tárd ki szíved, jövök haza!

Ám csak gondolatjáték volt,

e fal túl magas, amint látod.

Nem szabadult, - a harc mikéntje nem fontos,

s kirágták a férgek fejét.

Hé, Te!

Ott kinn az úton,

ki mindig megteszed, mit más mond,

segítsz -e rajtam?

Hé, Te!

Amott, a falakon túl,

ki ott belül tör és zúz,

segítsz- e rajtam?

Hé, Te!

Ne mondd, egyáltalán nincs remény,

mit tart szövetség,

megosztva vész.

Songvriters: Roger Waters

Cover by Alexa Melo

Translation, Video by Katalin Nagy

Hey You(Pink Floyd 1979 The Wall)

"Hey You"

Hey, you!

Out there in the cold

Getting lonely, getting old.

Can you feel me?

Hey, you!

Standing in the aisles

With itchy feet and fading smiles.

Can you feel me?

Hey, you!

Don't help them to bury the light.

Don't give in without a fight.

Hey, you!

Out there on your own

Sitting naked by the phone.

Would you touch me?

Hey, you!

With your ear against the wall

Waiting for someone to call out.

Would you touch me?

Hey, you!

Would you help me to carry the stone?

Open your heart, I'm coming home

But it was only fantasy.

The wall was too high as you can see.

No matter how he tried he could not break free.

And the worms ate into his brain.

Hey, you!

Out there on the road,

Always doing what you're told.

Can you help me?

Hey, you!

Out there beyond the wall,

Breaking bottles in the hall.

Can you help me?

Hey, you!

Don't tell me there's no hope at all.

Together we stand,

Divided we fall.

A látszattal ellentétben nem témahiányos vagyok mostanság, hanem csak gyenge, követni magam. Sodródom. Porthleven viszont másodszorra is gyönyörű. Felnyomok ide egy rakatot a képeimből. Igen, szólnom is kellene róluk, mit játsszak? Tonight kuka törpét.

A látvány kétdimenziós költészete, töményen. Ami mélységet adhatna mindennek, -a szavak, a tapasztalat ideje-, kihátrált a kompozíciókról. Az időm ott maradt egy másik ország rejtőzködő szegletében. Ám a hiányzó tapasztalataim történelmi perspektívával próbálom pótolni. Újabb végtelen puzzle-t találtam az asztrológia mellé, az inglis história tárgykörében.

 Mondanám, hogy bővülő ismereteimről majd beszámolok  :)

Vonatdal

Talkina Vaszilíjjal útra kél. Vonatdal.

Gyere, szálljunk olyan szerelvényre, édes,
ami csak minket vihet a mindigszépbe.
Nem kell jegyet venni, nincsen kalauz,
üres vagonokat egy szellemmozdony húz.

Lila füstje úgy beborítja a tájat,
ha kinézel, csakis tükröződni láthatsz,
a maszatos üvegen én vagyok, aki
rád hajolva épp az övedet bontja ki

Paramm-paramm, ha ritmusunk kedvező,
körénk is sűrű párafelleg nő.
Szemed, ha villanva zöldre vált,
jelzi nekem, elérted a határt,

és következhet az az alagút,
hol az álom halállá alakul,
e kavargó káoszban egyre megy,
ha föld alá költözik a menny,

mert szenvedélyünk az a nyilalló sínpár,
min messzibbre elutazhatunk, mint Szindbád,
túl a testen, a tudatunkon is túlra,
kellene már egy pszichedelikus túra.

Szóval, az úgy volt, hogy nemzetünk elszabadulásának ünnepén, ja, hogy az máskor volt, szóval, március 15.-én szerelvényre szálltunk az én kedvesemmel, Southampton városának elérése céljából, különös tekintettel az ott potom pénzen megvásárolható Mercedes autóra. Őrá, ni.

Az út barátinak ígérkezett, a maga negyven font per fő árfekvésével, és egyszeri átszállásával, hatórás menetidejével. Nem főtt az én buksim csöppet sem, elvégre Angliában vagyunk, itt már öt percnyi késedelmeskedés is botránykőnek számítana.

Nagy optimistán azt is elterveztük, ha magunkévá tettük az automobilt, mit nekünk felruccanni Salisbury-ba vele, volt három telefonyunk, de még eligazodást segítő masinánk is. 

Mondtam is az én kedves barátnémnak, ki másodállásban szintén boszorkányos teremtés: no, ha minden jól megyen minekünk, megnézzük mi azokat a nagy Stonhenge köveket is. 

De ezt amúgy  csak a biztonság kedvéért tettem én hozzá, "ha minden jól megyen," mert ugye, az  ördög még Great Britinyben sem biztos, hogy aluszik, és szintén nem biztos, hogy aludni fog az én buzurgányos barátném sem  Germany-ben.

Innentől rövid leszek.

Az első vonatunkról, valami rejtélyes oknál fogva, leszállítottak bennünket. 

Illetve minden utast leszállítottak róla, ám némi bonyodalom után sikerült rálelnünk a vonatpótló vonatra, amit viszont minden negyed órában lestoppoltak fél órára :)

De nem adtuk fel, gondoltuk, két órás késedelem még nem a világ, és rövid harc árán egy buszjáratot is találtunk, ami a kocsi tulajdonosának háza közelébe transzportált bennünket. Csak azon csodálkoztunk, hogy mért merült le összes telefonunk, holott előző éjszaka töltöttük őket keményen. 

Nem baj, van minekünk GPS-ünk is, mért jönnénk zavarba?

A kocsi pedig igazán perfect volt, kicsi hibáját leszámítva.  

Beszart a szivargyújtó.

Valami rohadt térképet csak lehet azért még kapni a XXI. század hajnalán is.

Lehetett, csak baromi apró betűset, én meg otthon felejtettem a kontaktlencsém.

Amúgy mindegy is. 

Épp besötétedett.

Mit besötétedett? Az Adams family összes "tagja" megnyalta volna összes ujját, akkora fergeteg kerekedett.

Na jó, de ha Stonehenge-be bele nem is, de haza valahogy csak el kellett jutnunk. Becsültemre váljék elinte küszködtem setéttel, és (betű)méretekkel.

Aztán csak reménytelenül tengeribeteg voltam.

Rendületlenül hatszáz kilométeren, és nyolc órán keresztül.

GPS nélkül sikerült dupláznunk mindkettőből.

Csak másnap, mikor magunkhoz tértünk, olvastuk a hírt.

Teresa May-en kívül gyakorlatilag mindenki elmenekült Salisbury-ből aznap, a gáztámadás miatt, mikor mi a Stonehenge-t akartuk megnézni,"ha minden jóól megy."

Szóval, szép dolog a barátság. 

Boszorkányos lányokkal történő különösen.

Mekkora GÁZ lett volna már, ha oda tudunk érni, aztán be se engednek bennünket sehá.

Ellenben és viszont, nagy eltévelyedettségünkben sikerült megtalálnunk éjfél tájban az én kedves Glastonbury-met.

Ahova el is megyünk majd mi, ha szebben kitavaszodik.

Ezt az ígéretet kaptam, mert a szerelem még a barátságnál is szebb valam

Rockballads 37. Tears of the Dragon (Fordításaim)

2017. September 21. 0:08

A videóm ehhez a dalhoz, belátom, sajátos interpretáció, maga a cover sem szokványos feldolgozás; tekintendő mindez egy "migráns" naplójának... Amúgy is szándékom kitartani koncepcióm mellett: ha a téma engedi, avagy kívánja, személyes létem saját képeit használni a dal, és szöveg illusztrálására. El lehet töprengeni, mely szempontból szentségtörőbb ez a szitu, hogy világslágereket használok lazán az önkifejezésemhez, avagy hogy a saját énemet, intim dolgaimat csupán bábként, "slágerek" modellizálására :) Lehet mindezt rosszallni, megrökönyödni rajta, akár exhibicionizmusnak tekinteni, de minderre jó okot találtam. Meggyőződésem, ez a műfaj korunk népművészete, -akkor is, ha sztárgyár üzemmódban funkcionál-, s a legmélyebb, legősibb igényeket elégíti ki, amelyek egyidősek az emberrel. Fenntartom a "jogot", hogy sajátomnak tekintsem ezen alkotásaim :)

A sárkány könnyei

Már túl soká,
titkok börtönébe zárt,
már túl soká,
némított elhallgatás,
a sötétben
botladoztam, hol van ajtó?
Merre indok,
időt, órát, helyet hogyan találok:
amint téli napra vársz,
vágysz hideg fényére.
Gyermeki félsz ködös szelleme,
a nyomás nőttön nő,

s leigáz egészen.

A tengerbe vetem magam,
hullám, most jöjj, mindent elragadj,
vélt félelmem szemébe nézzek,
hulljék sárkánynak könnye érted, és értem.

Hol én voltam,
oly szárny nőtt, mi nem szállhat,
hol voltam,
minden könny sosem hullt harmat.
Érzelmeim
jeges tóba fagytak,
hogy éreznék,
amíg e jég fel nem olvad?
Nincs hatalmam efelett,
lásd, lelkem riadt.
Emelt falam meginog,
felzúdul a víz most,
magával ragad…

A tengerbe vetem magam,
hullám, most jöjj, mindent elragadj,
képzelt félszek szemébe nézzek,
hulljék sárkány könnye érted, és értem.

Lassan ébredek,
lassan felkelek,
emelt falam meginog,
felzúdul a víz most,
magával ragad…
A tengerbe vetem magam,
hullám, most jöjj, mindent elragadj,
képzelt rémek szemébe nézzek,
hulljék sárkányok könnye érted, és értem.

(Katalin Nagy)

Songwriters: DICKINSON, BRUCE
Tears Of The Dragon Lyrics

For too long now, there were secrets in my mind
For too long now, there were things I should have said
In the darkness...I was stumbling for the door
To find a reason - to find the time, the place, the hour

Waiting for the winter sun, and the cold light of day
The misty ghosts of childhood fears
The pressure is building, and I can't stay away

I throw myself into the sea
Release the wave, let it wash over me
To face the fear I once believed
The tears of the dragon, for you and for me

Where I was, I had wings that couldn't fly
Where I was, I had tears I couldn't cry
My emotions frozen in an icy lake
I couldn't feel them until the ice began to break

I have no power over this, you know I'm afraid
The walls I built are crumbling
The water is moving, I'm slipping away...

I throw myself into the sea
Release the wave, let it wash over me
To face the fear I once believed
The tears of the dragon, for you and for me

Slowly I awake, slowly I rise
The walls I built are crumbling
The water is moving, I'm slipping away...

I throw (I throw)
Myself (myself)
Into the sea
Release the wave, let it wash over me
To face (to face)
The fear (the fear)
I once believed
The tears of the dragon, for you and for me


I throw (I throw)
Myself (myself)
Into the sea
Release the wave, let it wash over me
To face (to face)
The fear (the fear)
I once believed
The tears of the dragon, for you and for me

Hogy ne cseszegessenek agyon, csak a szokásos módon, többnyire feldolgozásokat használok, és azokból pedig az érdekesebbeket, különlegesebbeket igyekszem levadászni, de lássuk be, ez a dal igazán csak Bruce Dickinson fantasztikus hangján képes nagyot ütni.

Ugye, hogy ugye?

Mondom én.

S hogy mért pont ez a dal keveredett a You Tube-ra MÁR feltöltött fordításai listám bemutatásának végére, ez furcsa jelenség. Gyakorlatilag MOST kerültem szinkronba önmagammal, amit eztán fogok itt bemutatni fordítás tárgykörben, az már mind valós jelen idejű munkám lesz. A kizökkent idő helyre áll.

Csakhogy mikor fél évvel ezelőtt ezt a videót megalkottam, annak személyes háttere volt.

 Nagy ügy, többnyire mindnek az van :), mondjam inkább, hogy abból az alkalomból készítettem, mert saját családomból is emigráltam. (Családon én máár rég csak a fiaimat értem.)

Úgy éreztem,  megfeneklettem, megfeneklettünk, ez már, avagy még annyira szűz föld, amin járunk, hogy nincs rá metódunk, hogy kezdjünk vele akármit is. 

A szakítópróbákat amúgy is imádom, az üresjáratokat pedig utálom,mint Szélestenyerű Fejenagy a kukoricagölödint. 

Ugye, milyen egyszerű a képlet. 

Az volt, hogy közben hányszor rágtam cakkosra a nyelvemet kínoomban, az most nem fogja képezni értekezésem tárgyát.

Az viszont igen, hogy minden tudatos mahináció nélkül, ez a blokád köztem és a fiaim között,  akkor oldódott fel sors szerűen, és egy csapásra épp, mikor -kizárásos alapon: más már nem maradt-, itt IS megosztom.

Hipp éHipp és Hipp és hopp, már megint ott vagyok, ahol én akarok.

hopp, már megint ott vagyok, ahol én akarok.

s hopp, már megint ott vagyok, ahol én akarok.