Freedom and Dreaming (Rockballads 41-42 mint Fordításaim,) avagy a nagy utazás

Bizony, hogy röpül az idő,

július 22.-én betöltöttem a második életévemet Phil oldalán.

Ennek okán kotortam elő a nosztalgia videómat, amit nem sokkal ideköltözésem után kreáltam, a képanyag, s a style ma már kortörténeti dokument, itt még nem volt sejtésem arról a szartengerről, ami  "család és jóbarátok" jóvoltából szakad majd rám, abból a jámbor jóindulatjakiból kifolyólag. Nem mintha számítana, háttérzörej,ettől nem fog semmi sem meg nem történtté válni. Igen, kissé befordít, belassít, nyikorgó kosárkámmal nem megyek oly serényen, meg-, es megállok, de itt még töretlen a legelső hit, s áll is az időben forever, romolhatatlan.

Van remény,

habár az ajkadon a könnyeid,

habár innod kell ma még kicsit,

és köhögsz attól, mit éjjel szivtál.

Nem vesztettél csatát,

szóval emberként talpra állj,

legyen újra kitartás

benned, és mondd:

igen, én szabad vagyok,

ezt zúgják harangok.

Van öröm még,

habár tál virág volt minden örökség,

s adták csak, hogy lelked röghöz kössék,

de a hegyeken túlról üvöltés

hívott, törjek szűz földrészt,

angyalmezben körtánc körém,

hogy érezzem, hogy meghalljam,

harang zúgja, szabad vagy.

Szabad vagyok,

ezt zúgjak a harangok,

igen, szabad vagyok, szabad vagyok,

nekem zúgnak harangok.

S a szabadság most olyan édes,

mert tűrtem régen,

tartsanak mélyben,

de már szabad lélek,

most szabadként élek, oh

már szabad vagyok én

igen, szabad vagyok én,

van remény

habar az ajkadon a könnyeid,

habár innod kell ma még kicsit,

és köhögsz attól, mit éjjel szívtál,

Nem vesztettél csatát,

hát emberként most talpra állj,

legyen benned kitartás,

szavakkal szóld:

szabad vagyok,

szabad vagyok,

zúgjátok harangok.

There is hope

Even as the tears fall on your lips

Even as you take another sip

And cough from all you smoked the night before

Didn't lose the war

So stand back up and be a man

Hold yourself complete again

And say the words

I am free, I am free

It's the sound of peace

There is laughs

Even when all you got is a box of flowers

They gave you as they held you to the ground

But over the hills call out sounds

Spill up, break heavy grounds

Angels dress, they dance around

You can hear it, you can feel it

The sounds says I am free

It's the sound of peace

Yeah, I am free, I am free

It's the sound of peace

And it's freedom, sweet freedom

I was so dumb

They held me to the ground

But now I'm free now

I'm free now, oh I...

I...and now I'm free...

But now I'm free, oh

There is hope

Even as the tears fall on my lips

Even as I take another sip

And cough from all I've smoked the night before

I didn't lose the war

I'll stand back up and be a man

Hold myself complete again

And say the words

I am free

I am free

It's the sound of peace

 ...a magyar billentyűs szöveget csak szimplán rákopiztam most, s bűneim számosak, a béke hangját harangzúgásként interpretáltam :)...

Elegánsul és jól hangzana hát, ha azt mondanám, ennek okán szántuk rá magunkat a harminc órás autós tortúránkra a Camborne-Glastonbury-London-Winchester-Camborne röppályán, de valójában jelenésem volt a nagykövetségen, a rituális banyaútcélok meg útba estek jövet, menet.

Kezdjünk Glastonbury-vel, mert annak meg épp három éve, hogy a Witchprojektem második fejezetét 

kell egy hely-alapon, egzaktul épp erről írtam, ezzel is tanúbizonyságát adva, mily varázslatos person vagyok  én. A próféta szólott belőlem,így megy ez azoknál a banyákoknál, kik tudják, mi fán terem a szómágia.

Avalon, az almafák szigete, hol  Arthur király meglelte kardját és végső nyugalmát, avagy gyógyulását, (aktuális politikai érdekeknek megfelelően,) és a tövében fekvő Chalice Well, a vörös forrás, amit Krisztus vére színez, nem ám vas-oxid. Az aláfestő Saturnalia nóta fordításom a bónusz, afféle egylemezes Jefferson Airplane beütésű,hapszichedelikus banda ők, 1969-, avagy 1973-ból, (?) akik lemezük megjelenése után könnyen-gyorsan fel is oszlottak, pedig be nagy kár...

Saturnalia: Ábránd

Az ajtónál várlak régóta,

csakhamar többé nem foglak,

hogy itt állsz majd, azt ígérted,

de mindenhol  körülnéztem.

Nézem, miben téged meglátlak,

nem, nem, nem ,ez csak önmagam.

Ábránd, örök ábránd, 

óh, ábránd, örök ábránd,

álom, folyton rólad.

Óh mért nem válsz vízióm valóra?

Mért kell kutatnom, merre vagy?

Nem jöhetsz, hol ígérted, leszel?

Nem érkezhetsz, hogy megments?

Nézem, miben téged meglátlak,

nem, nem, nem ,ez csak önmagam.

Ábránd, örök ábránd,

óh, ábránd, örök ábránd,

álom, folyton rólad.

Meddig kell, még várjalak itt?

Megjelenj, hány nap kell addig?

Egy nap már nem várok már többé,

és egyedül leszek, mint voltam rég.

Nézem, miben téged meglátlak,

nem, nem, nem , csakis önmagam.

Ábránd, örök ábránd,

óh, ábránd, örök ábránd,

álom, folyton rólad.

Dreaming

I have been waiting here by the door

Soon I shall be waiting no more

You promised you sould be standing here

But I have been looking everyhere

I look I think it is you  I see

No no no it is only me.

Dreaming, always dreaming

Oh dreaming always dreaming

Dreaming  always of you.

Oh why can not my visions come true?

Why must I be looking for you?

Can not You come where you promised to be?

Can not you come and rescue me?

I look I think it is you  I see

No no no it is only me.

Dreaming, always dreaming

Oh dreaming always dreaming

Dreaming  always of you.

How long must I be waiting here?

How many days till you appear?

One day shall be waiting no more

And I shall be alone and as before

I look I think it is you  I see

No no no it is only me.

Dreaming, always dreaming

Oh dreaming always dreaming

Dreaming  always of you.

Dreaming, always dreaming

Oh dreaming always dreaming

Dreaming  always of you.

Ez itt  már a Winchester-Stonhenge szakasz. Érzelmeket, ideákat nem is nagyon akarok belehímezni, az elmém többnyire kígyó módon működik, egészben elnyel, aztán emészt.

(Egyébként is dög fáradt voltam, vagy inkább ilyen testből kifordulós, lebegős fáradt a visszaúton Londonból, egy kocsiban töltött éjszaka, és a londoni, izgatott kolbászolás után, de annak keserveit, hogy milyen az, mikor  csupán két napnyi felborult napirend hat!!! kg hízást eredményez, csak egy másik hashimotóssal tudnám analizálni, de olyat meg én nem ismerek.)

A Stonehenge bizonyosan nagy csalódás, ebben a formában kopott kőhalom, kerítéssel körbevett búzamező közepén, nem fizettem húsz fontot csak azért, hogy birka embertársaimmal körbegyalogolhassam. Megvárni a kőkör közepén a naplementét, a csillagok feljöttét, magányosan lehívni a hold erejét ottan. Szegény Stonhenge, így kiszúrtak vele. Meg velem is. 

Winchesternek különös aromája van, benne a levegőben több ezer éves múltja, azt nem is tudtam, hogy valaha főváros is volt. Legalábbis Wessex-nek, ahol 827-ben minden angolok királyát, Egbertet megkoronázták, aztán Hódító Vilmos is itten keménykedett. London, csak valamikor 1300-as években körözte le végképp. Nem Vilmost. Winchestert.

A londoni képeimre vagyok a legbüszkébb, mindet a kocsiból lőttem, és kurva jók. 

Arra nem volt esélyem, hogy japán turistaként nyomuljak, Philnek metropolisfóbiája van, de nem bánom, ez így volt vicces, a kocsit is én találtam meg, a nagykövetségtől visszafele jövet, holott az ő kezében volt a mobil :) 

Az enyém még lemerült előző este a Sainsbury's parkolójában töltött vadromantikában.(De nem költöttem 40 fontot holmi rongyos szállóra :)

Utunk utolsó szakaszán csak a nekem rendezett felhőjáték tartott életben sztem, rendre kómába estem, de szerencsére mindig sikerült még elcsípnem a pillanatot, amikor Phil szeme is lecsukódni készül, hogy közösen szenderedhessünk örök jobblétre, így újra meg újra a Canonomhoz nyúlni voltam kénytelen, hogy maradjak a publikus verziónál.

Szándékom volt kelta félhomállyal spékelni a videómat, hisz az út ezen szakasza a történelmi Dumnónián keresztül vezetett,ám megrökönyödésemre csak ezt az egy konkrétan Devonshire-i balladát sikerült előhalásznom. Igaz, hogy csak az 1600-as évekig vezet vissza, a viadal a normandiai származású Arthur Champernowne és az ír kötődéssel rendelkező George Carew, totnesi gróf között zajlik, de azért van benne katolikus felhang, meg babonáskodás is, hát ennyire futotta

The Earl of Totnes

The feast was over at Haccombe Hall

And the wassail bowl had been served to all,

When the Earl of Totnes rose from his place

And the chanters came in to say the grace.

But scarce was ended the holy rite

When there stepped from the crowd a valiant knight;

His armour bright and his visage brown,

His name was Sir Arthur Champernowne.

"Good Earl of Totness I've brought with me

My fleetest courser of Barbary;

And whether good or ill betide,

A wager with thee I mean for to ride."

"No Barbary courser do I own,

But I have," quoth the Earl, "a Devonshire roan;

And I'll ride for a wager by land or by sea,

The roan 'gainst the courser of Barbary."

"'Tis done," said Sir Arthur, "already I've won;

And I'll stake my manor of Dartington

'Gainst Haccombe Hall and its rich domain."

So the Earl of Totnes the wager has ta'en.

"To horse! To horse!" resounds through the hall,

Each warrior's horse is led from its stall;

And with gallant train over Milburn Down

Ride the bold Carew and the Champernowne.

And when they come to the Abbey of Tor,

The abbot came forth from the western door,

And much he prayed them to stay and dine;

But the earl took nought but a goblet of wine.

Sir Arthur he raised the bowl on high

And prayed to the Giver of Victory;

Then drank success to himself in the course,

And the sops of the wine he gave to his horse.

Away they rode from the Abbey of Tor

Till they reached the inlet's curving shore;

The earl plunged first in the foaming wave,

And was followed straight by Sir Arthur the brave.

The wind blew hard and the waves beat high,

And the horses strove for the mastery;

Till Sir Arthur cried, "Help, thou bold Carew!

Help, if thou art a Christian true!

"O save for the sake of that lady of mine

Good Earl of Totnes, the manor is thine!

The Barbary courser must yield to the roan,

And thou art the Lord of Dartington."

The Earl his steed began to restrain,

And he seized Sir Arthur's horse by the rein;

He cheered him by words and gave him his hand,

And brought Sir Arthur safe to land.

Then Sir Arthur, with sickness and grief opprest,

Lay down in the abbey chambers to rest;

But the earl he rode from the Abbey of Tor

Straight forward to Haccombe chapel door.

And there he fell on his knees and prayed

And many an "Ave Maria" said;

Bread and money he gave to the poor,

And he nailed the roan's shoes to the chapel door.

George Carew Totnes, earl of; born 5/29/1555 (d3/27/1629), English

soldier, administrator and antiquary noted for his service in Ireland

during the reign of Queen Elizabeth I.

"The Earl of Totnes", a Devonshire ballad.

Szerintem ezt én még lefordítom eccer...

Sisyphus of Philosopher's Stone. Basic Astrology (0. chapter) and Time (Rockballads 40.)

Ilyen peches is csak én lehetek, 

hogy akkor akadok rá a bölcsek kövére, amikor hat planéta kapcsol át a fejünk felett lükvercbe, 

Készítője kérésére:.if you share this, kindly give my blog http://www.QuantumPhoenix.net

alaposan beleköpve ezzel a látványosan growingolo projektek óhajtóinak, és kedvelőinek levesébe. Pedig e kő birtokomban van, meg is tudom mutatni egyben,

Készítője kérésére:.if you share this, kindly give my blog http://www.QuantumPhoenix.net 

Madár e az denevér?

Bár kétség nélkül való és biztos, hogy kómába esésem kezdete a magyarországi választásokhoz köthető, amikor bár még csak két planéta nyomta retrográdba, a regnáló  illegitim cigómaffia bagázs mégis, és harmadszor is akadály nélkül ledömückölte szartortáját a népek torkán, egy látványos választási csalással megspékelve. 

Gond egy szál se, volt néhány lufis felvonulás meghitt hangulatban naperszehogydemokratikus tiltakozás gyanánt, aztán visszaállt minden a rendes kerékvágásba, már wikiepedia szócikk is született, öltönyös urak mosolyognak ottan megszerzett százaléklábaik társaságában Lehet oszolni kérem, kérdésem csupán egyetlen:

Na ugye, hogy nem is az.

Életkedvemet az is ledorongolta mégpedig, hogy ismét barátságos gömbölyödésbe fogtam, habér mind a T3, mind a T4 hormonadagomon emelték többször, is.

Immár hét éve kínlódom ezzel a szarsággal, kezdem feladni, hogy valaha is normalizálni tudom még magamat. Amúgy persze, nem, nem adom fel,most paleózni kezdtem, 0-ás vércsoportom úgyis a neandervölgyiekhez sorol, továbbá sleeping tablets,  és CLA, és glükozamin,  és D vitamin, és testépitő 7vitamin, és egyéb ürítést elősegitését célzó tabletták és kúpocskák. Makacsul, úgy teszek, mint aki életképes. Eccer csak bejön...

Ebben a lengén depresszált állapotomban aztán elmaradt a bejegyzésem Misuról, a mozgássérült cicámról is, aki sztem nem is macska igazándiból, csak álcázza magát.

Misunak valószínüleg swimmer szindrómája lehet, amiért is szülei ignorálják,ám annál jobban ragaszkodik hozzám,  istenke is familiarisnak teremthette őtet.

Aztán. Adósa maradtam (magamnak) a kertem metamorfózisának dokumentálásával is, pedig remekül kiélhettem magam kedvenc szerepkörömben. Egy évvel ezelőtt, ideköltözésünkkor méltán kiírhattam volna a kapura: Ki itt belépsz, nagyon gyorsan hagyjál fel mindenféle reménykedéseiddel. 

Mutatom.

Első stádium.

Mégis, a helyet gazolás után vált igazán drámaivá. Második stádium

Volt ott minden, használt televíziótól kezdve az ülőgarnitúrán keresztül, a horgászmagazinokig. Alattunk, a földszinten horgászbolt van.

Innentől kezdődik a hepiend. Harmadik stadium.

A mélyfeltárás során zsákszámra kerültek elő állati csontmaradványok, cserepek, valamint rozsdás szegek, polivinil gyermekjátékok, és evőeszközök.

S innentől már mosoly és kacagás, konszolidált banyakert, megkapó részletek. Negyedik stadium.

...ennyi meló után megéhül az ember. Itten még csak neolózok (kenyérke,  de saját)

Sorolhattam volna még, mi mindent nem cselekedtem meg posztolás terén, hogy ez által mégis megcselekedjem, :)

de ez a retograde létezési mód úgy hozta, hogy még ezen  bejegyzésem is félbeszakadt, 

egy két napos Camborne- Glastonbury- London- Winchester- Stonhenge- Camborne körutazás végett, aminek apropóját az adta, hogy jelenésem volt a nagykövetségen ID kártyám cseréjének alkalmából.

 Az 1100 km-es utat őrült módjára végigfényképeztem, s mostan a kínzó vágy elemészt, hogy a fotóimból készült videóimat is megoszthassam, így az 

ASZTROLÓGIAI MEGVILÁGOSODÁST CÉLZÓ SOROZATOM

kicsit halogatni fogom még.

 A téma 16 éves korom óta kísért, néhány nap további eltolódás már nem oszt, nem szoroz.

Legalább már elkezdtem :) 

Ez itt a first chapter már szinte.

Valóban úgy gondolom, legfontosabb küldetésem az időn úrrá lenni.

Ha valaki máris konyít az asztrológia mesterségéhez, ezen kijelentésemen cseppet sem fog csodálkozni, ha azt is hozzáteszem; bak jegyű, vízöntő aszcendensű, első házas szaturnuszú példány vagyok.

Ha asztrológiai szemszögből közelítem meg, az emberi élet végső határának a 120 éves tartamot látom reálisnak, ezzel a tudomány is összecseng, ami 115 évben limitálta azt. A halál nem genetikailag programozott, -az a túlélés-, de a sejtek és szervek károsodásai miatt elkerülhetetlen.

Így igazán nem voltam maximalista, mikor időkeretemet 72 évvel kalkuláltam. Tekintsük ezt a szélsőségeket  is számba vevő átlagnak.

Vedd úgy, hogy 72 éves korodban fox meghalni.

MIT CSINÁLTÁL MA?

Mivel töltötted azt az egységnyi időt, amiből 26280 áll rendelkezésedre?

Mit csináltál az elmúlt egy órában?

Ezekből egyébként 630720-at birtokolsz.

A hétjeidből 3744 darab van, szerintem ez a legdurvább, ez tűnik a legkevesebbnek. Mi egy hét?

Lófütty, madárcsicsergéssel tarkítva, úgy tűnik el, hogy észre sem veszed.

A perceidből legalább 37 millió 843200 van.

Ez andalító.

A homály, sajnos, az első harminc évben legnagyobb, amikor a legnagyobb szükséged lenne rá, hogy tisztán láss. Harmincas-negyvenes szüleidet matuzsálemeknek látod. Gyerekkorodat végtelen időrónaságnak, holott  röpke  310 hét alatt ötven centis, magatehetetlen, miákoló csomagból, önálló lénnyé fejlődsz, aki nem csak elsajátított egy nyelvet, de további jelentős absztrakciókra is képessé váltál.

Újabb nyamvadt 310 hét, és valószínűleg nemileg megértél, kezdetleges, de konkrét világképed is van, ettől a korszakodtól kezdve, visszatekintvén, már konkrét idővonalat is képes leszel rekonstruálni életed történeseiről.

Újabb 310 hét, s már papírod is van róla, kifejlett emberpéldány vagy, holott, ha bármelyik ifjonti terved néhány éves késedelmet szenved, te már úgy érzed egész életed tönkrement, tehát időérzéked még mindig a nullával egyenlő.Ez nem épp érett gondolkodásra vall

Csak valamikor harminc körül, vagy túl, amikor első gyereked iskolába iratod, döbbensz rá, bassza meg, ez ilyen gyorsan végbement?  Mármint a csemete iskolaérettségének kialakulása.

Akkor az enyém se volt anno hosszabb. 

Innentől kezdve kezded kapiskálni a kérdést. Csak már majd a fele életed eltelt kábán, és idétlen.

Ha nem vagy tisztában AZ ÉLET ritmusaival, meg is cseszheted  azt.

Márpedig az élet ritmusai az élet természetéből adódnak.

Ennek a természetnek a törvényei pedig a világ teremtésének titkos történetébe  vannak kódolva.

1. Való, való, nincs benne kétség, biztos, megbízható.
   Íme, ami fent van, alulról jön, ami lent van, felülről. Az Egy műve a varázslat.
   Ebből az Egyből egyetlen művelettel minden létező így keletkezett.
   Apja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.
   Ő a varázslat nemzője, őrzője, ereje tökéletes, a fények élesztője.
   Tűz, amely földdé válik.
   Válaszd el a tüzet a földtől, a könnyűt a nehéztől, vigyázva, mesteri kézzel.
   A földről az égbe száll, úrrá lesz a fény fölött, s ismét leszáll a földre. Megszerzi a felső és az alsó erőket. Így lesz úrrá afölött, ami fent van, s ami lent. Mert veled van a fények fénye, s ezért a sötétség előled kitér.
   Az erők erejével leszel úrrá a finom fölött, és hatolsz be a nehézbe.
   Olyan ez, mint a világ teremtése.
   Az ilyen tett varázslat, és ez a módja.
   Ezért neveztek Háromszor Nagy Hermésznek.
   Amit a Nap műveletéről mondtam, befejeztem.
   
   

Time

Songwriters: DAVID JON GILMOUR, NICHOLAS BERKELEY MASON, GEORGE ROGER WATERS, RICHARD WILLIAM WRIGHT

[Verse 1: David Gilmour & Richard Wright]

Ticking away the moments that make up a dull day

You fritter and waste the hours in an offhand way

Kicking around on a piece of ground in your home town

Waiting for someone or something to show you the way

Tired of lying in the sunshine staying home to watch the rain

You are young and life is long and there is time to kill today

And then one day you find ten years have got behind you

No one told you when to run, you missed the starting gun

[Verse 2: David Gilmour & Richard Wright]

And you run and you run to catch up with the sun but it's sinking

Racing around to come up behind you again

The sun is the same in a relative way but you're older

Shorter of breath and one day closer to death

Every year is getting shorter, never seem to find the time

Plans that either come to naught or half a page of scribbled lines

Hanging on in quiet desperation is the English way

The time is gone, the song is over

Thought I'd something more to say

["Breathe" reprise: David Gilmour]

Home, home again

I like to be here when I can

And when I come home cold and tired

Its good to warm my bones beside the fire

Far away across the field

The tolling of the iron bell

Calls the faithful to their knees

To hear the softly spoken magic spells

Idő

Csak peregnek percek, egy buta nap eltelt,

pazarlod, felőrlöd az óráid esztelen,

lakhelyeden körbetaposod darabka földed.

Merre utad? Bárki, vagy bármi adjon egy jelt!

Bágyadtan heversz a napon, otthonról esőt lesel,

fiatalon élted hosszú, mát megölni időd lesz,

és aztán, egy nap mögötted évtizednyi idő áll,

senkise szólt, kezdj el futni, - lekésted a rajtolást.

És rohanva rohansz, hogy elkapd a napot, de süllyedt,

versenykört fut, felkelni mögötted ismét,

a napot megőrzi relatív pálya, te megöregszel ,

gyengülő légzés, halálod nap nap után közelebb,

minden éved megrövidül, úgy tűnik, időt nem lelsz,

némely terved füstbe megy, vagy félkész, skiccelt vázlat lesz,

megtapadni halk őrlődésben, az angol módi ez,

időm letelt, a dalnak vége,

talán mondhatnék többet.

Hazamegyek ismét,

bárha mindig otthon lehetnék,

megérkezem, fázva, fáradtan,

oly jó a tűznél melengetni csontomat,

míg távoli mezőn átrian

dúdolása vasharangnak,

hívő lélek, térdre hullj,

a lágy szavú bűbáj varázst hallgasd.

(Katalin Nagy)