12 június 2015

Nádja kapcsolata szétesését eszkatológiai problémává emeli. Apokrif.



Az időmalom kövei úgy omlottak rá,

semmi nem oldódott,
de végleg súlytalanná vált,
hiába ég az égbolt,
ha mindegyik csillag determinált.
Haja hínárja szétterülhet
penészes vánkoson, vagy loboghat
szomjasan  széltajtéktól hullámzó légben,
nem nyer feloldozást  bűn alól,
csak elcsitul, mint fáradt kisgyerek,
a csüggedt lélek.

Úgy lépked már,
árnyékát beteg madárként vonszolva,
fájdalma lázgörbéi fagynak
pengenéma ajkakra,
nem csörömpöl szó, vádolván egyre
a lusta kéjű gyilkost, ki élve feledte.
Legvégül
maga ácsolta keresztjén
hálát ad megváltást színlelve,
az ég vitrinében porcelán angyalkák
porosodnak felette.



Újabb átokvers Vaszilíjre. Nadya sok ilyet ír, mert mindig bántják őt, bár nem mindig Vaszilij, de a lány meg van győződve, minden rosszról az tehet. Az objektív vélemény alkotás nem erőssége Talkinának, de egy költőnőtől ne is várjunk el ilyesmit.





Kelő nap vérzi a felhőt
Ordas kerüli az erdőt
Én már többé sosem sírok
Bokor tövén harmat csillog

Fűszál remeg levél könnyül
Elsírtam én minden könyűt
Verje isten azt ki miatt
Szárítsa szél amint virrad

Veres felhő duzzad telik
Veszítse el jobbik kedvit
Ezer ördög ostorozza
Leszakad majd záporozva

Zúdulj zápor ázz el ordas
Engem többé sose bolygass
Akadjon torkodon falat
(Farkas koma messze szalad)

Elfutván verembe esik,

Esztendőre sírba teszik.










Nadya Talkina most már csakugyan haragszik Vaszilíjre. Úgy tűnik, nagyon rákattant e témára. Gonosz.





Még nem döntöttem el, hogy szét-
vagy összeírjalak, mint a kutyákat
eboltás idején.
Számadat lehetsz, vagy zsugorítalak
kezelhető, kicsi bajjá. Lehetsz vudu-babám,
törhet pálcika lábad, vagy csöpp szíved
tőrtűvel szúrom én.
Miákolhatsz cérnahangon, de nem kapsz belőlem enni,
hiába rág az éhség;
hát jobb, ha csöndben meglapulsz
tüllzacskó mélyén.
Vagy írjalak inkább szét,
zörgős lomhalommá?
Először leválik rólad ki voltál, közös
emlékképek pattognak, mint szemgolyód. Nyelved alól kígyóként
kikúsznak ígéretek, ölelések magukkal viszik
karjaid, lábaiddal távozik jövőd,
gondolataid fejedet törik. Egy törzs marad,
fa-féle, miből férgecske kirágta belső szerveid.
Felaprítalak gyújtósnak,
Jól befűtök veled,
neked.

11 június 2015

Nadya fullasztó kapcsolatát Vaszilíjjel nehezen viseli

Zsák Vagy,
súly a mellemen.
Vakablak.
Csak tükörbe nézhetek, sápad a foncsor.
Kavicsokat tömsz a számba. Hiszed,
minden madár háziszárnyas. Ha felhasítanálak,
tollgombócokat találnék. Emésztetlen csontot.
Inkább könnyeket gyűjtök.
Csillogjon, ami fáj.
Fagyjon rád a lehelet.

Az árvaság rokona sivatagnak, tengernek.
Végtelen. Hullámzó. Ringat.


Halálhinta. Összemos minden különvalóságot.
Szembeolvadó szürke, idegen élek helyett.

Ha szél támad, az időmalom elrepül.
Nem lesz tere a tagadásnak.



Fuseli Henry: Lidérnyomás

NadyaTalkina átkait Vaszilijre szórja, annak lelketlen otrombasága okán.



 Alvadt vérdarabok a hóban
Fojtott indulatok a tóban
Vízi világ köde lengjen
Szép szeme fénye ma vesszen

                                                                                                                                                       
 Alvadt vérdarabok a hóban
Fojtott indulatok a csókban
Verje verejték menten
Mert rontotta a kedvem
                                      
                                                                                                                                                        
                                                                                                                                                            
Alvadt vérdarabok a hóban
Fojtott indulatok a szóban
Kígyófej küszöbömre
Átkát küldje ma minden








 



 Alvadt vérdarabok a hóban
                                                                                                                                                             Fojtott indulatok a holdban
                                                                                                                                                             Éjjeli gyászzene zengjen
                                                                                                                                                             Enyhületet sose leljen



 Enyhületet sose leljen

Mért rontotta kedvem?
Éjjeli gyászzene zengjen
Verje verejték menten



Szép szeme fénye ma vesszen

Átkát küldje a minden
Vízi világ köde lengjen
Kígyófej küszöbömre


(Alvadt vérdarabok a szívben
Fojtott indulatokra feszítve
Földi köröktől messze
Bomlik a bánat teste)