Kelő nap vérzi a felhőt
Ordas kerüli az erdőt
Én már többé sosem sírok
Bokor tövén harmat csillog
Fűszál remeg levél könnyül
Elsírtam én minden könyűt
Verje isten azt ki miatt
Szárítsa szél amint virrad
Veres felhő duzzad telik
Veszítse el jobbik kedvit
Ezer ördög ostorozza
Leszakad majd záporozva
Zúdulj zápor ázz el ordas
Engem többé sose bolygass
Akadjon torkodon falat
(Farkas koma messze szalad)
Elfutván verembe esik,
Esztendőre sírba teszik.